Fordította: Bálint Gyöngyi
Thig. 5. Therīgāthā 5. (PTS: VV. 67-121)
A szerzetesnők versei - Öt verses egységek (részlet)
Egy bizonyos ismeretlen bhikkhuní
67. Már huszonöt éve, hogy az otthontalanságba távoztam. Még egy ujjcsettintésnyi időre sem tudott elmém lecsendesedni.
68. Mivel elmém, mely tele van vágyakkal az érzéki örömök iránt, nem nyert békét, kinyújtva karjaimat, felkiáltva beléptem a vihárába.
69. Majd elmentem egy bikkhuníhoz, akiben bizalmam volt. Megtanította nekem a dogmát, a létezés elemeit, az érzéki alapokat és az elemeket.
70. Miután meghallgattam tanításait leültem az egyik oldalra. Tudom, hogy már éltem korábban. A déva-szem kitisztult.
71. És ismerem mások tudatállapotát, a fül megtisztult, megvalósítottam a
rendkívüli erőt, elértem az ászavák1 megsemmisülését, ezt a hat rendkívüli tudást megvalósítottam, Buddha tanítása beteljesedett.
Vimalá a korábbi kurtizán
72. Elbódítva külsőm, testem, szépségem és hírnevem által, fiatalságom miatt gőgből más nőket megvetettem.
73. Miután tarkabarkán feldíszítettem ezt a testet, becsapva a bolondokat, megálltam a bordélyház ajtajánál, mint egy vadász, aki kiveti csapdáját.
74. Mutogatja díszeit. Sok titkos helyet felfedtem, különféle varázslatokat végeztem, és csúfot űztem sok emberből.
75. Ma, miután alamizsna után jártam borotvált fejjel, külső köpenybe bújva letelepedtem egy fa lábához, elnyerve a nem-gondolkodás állapotát.
76. Minden köteléket, mind istenit, mind emberit, elvágtam. Miután megsemmisült minden ászava, lecsillapodtam, megnyugodtam.
Szíhá
77. Érzéki örömök iránti vágytól sújtva, az oktalan gondolkodás miatt, korábban öntelt voltam, nem lévén uralmam az elmém felett.
78. Megszállva a tisztátalanság által, utat engedve a boldogság keresésének, elmém nem nyert békét, mivel a szenvedély gondolata hatotta át.
79. Lefogyva, holtsápadtan hét éven át vándoroltam, nagyon betegen, nem leltem boldogságot sem éjjel sem nappal.
80. Majd fogtam egy kötelet, kimentem az erdőbe és azon gondolkodtam: „Itt lógni nekem jobb, mint ezt a silány életet éljem”.
81. Készítettem egy erős hurkot, egy fa ágához kötöttem, majd a hurkot a nyakam köré vetettem. Akkor az elmém teljesen felszabadult.
Nandá
82. Nézd a testet Nanda, beteg, tisztátalan, romlott. Fordítsd az elmét, mely elszánt és jól összpontosító a visszataszítón való elmélkedésre.
83. Ahogy ez, úgy az; ahogy az, úgy ez. Rothadó gonosz bűnt érzek, ez a bolondok öröme.
84. Látva ezt nem pihentem sem éjjel sem nappal. Majd bölcsességemmel megvizsgáltam. Láttam.
85. Éberen, ésszerűen gondolkodva megláttam a testem valódi állapotában: kifordítva.
86. Majd megundorodtam a testtől, többé nem érdekelt belülről. Éberen, bilincstől megszabadulva lecsillapodtam.
Nanduttará
87. Imádtam a tüzet, a holdat, a napot és a dévákat. Lejártam a sekély folyóhoz és megmerítkeztem a vízben.
88. Sok fogadalmat tettem, fél fejemet megborotváltam, a földön vetettem magamnak ágyat, nem ettem éjszaka.
89. Gyönyörködtem az életben és díszeiben. A fürdés, és felkenés által elláttam ezt a testet, melyet az érzéki örömök iránti vágy sújtott.
90. Majd hitet nyerve az otthontalanságba távoztam, olyannak látván a testet, amilyen valójában. Az érzéki örömök iránti vágyat kitéptem gyökerestől.
91. Minden létet, óhajt és vágyat elvágtam. Megszabadulva minden köteléktől elnyertem elmém békéjét.
Mittakálí
92. Miután bizalommal távoztam az otthonból az otthontalanság állapotába, vándoroltam itt és ott, nyereségre, megbecsülésre éhesen.
93. Elszalasztva a legmagasabb célt, a legalacsonyabbat űztem. Alávetve magam a tisztátalanság uralmának, nem ismertem az aszketikus állapot célját.
94. Majd vallási izgalomba kerültem cellámban ülve, arra gondoltam: „A rossz útra tértem. Gyötrő vágy uralma alá kerültem.
95. Az életem rövid. Az öregség és betegség rombolják. Nincs már időm, hogy meggondolatlan legyek, mielőtt ez a test összetörik.”
96. Látva a lételemek keletkezését és elmúlását, ahogyan azok valójában vannak, felálltam, s az elmém teljesen felszabadult. Buddha tanítása beteljesedett.
Szakulá
97. Egy házban élve, hallva egy bikkhu tanítását láttam a makulátlan tantételt, a kioltást, a rendületlen állapotot.
98. Miután elhagytam fiam és lányom, pénzt és nyereséget, és levágattam hajam, az otthontalanságba távoztam.
99. Képzésben vettem részt, kifejlesztettem a helyes utat, lecsökkentettem a vágyat és a gyűlöletet, és az ászavákat, melyek ezekhez kapcsolódnak.
100. Miután bikkhunínak szenteltek fel, visszaemlékeztem rá, hogy már korábban születtem. A déva-szem megtisztult, makulátlan, jól fejlett.
101. Másként meglátva az alkotó elemeket, melyek kauzálisan keletkeznek és hajlamosak a felbomlásra, megsemmisítettem minden ászavát, lenyugodtam, lecsillapodtam.
Szóná
102. Miután tíz fiat szültem ebből az anyagi testből, gyenge és öreg lévén elmentem egy bikkhuníhoz.
103. Megtanította nekem a tanokat, a lételemeket, az érzékelés alapjait és az elemeket. Miután meghallgattam elméletét, levágattam a hajam és az otthontalanságba távoztam.
104. Miután képeztem magam, a déva-szem megtisztult. Tudom korábbi lakhelyem, hogy hol éltem korábban.
105. Elszántan és jól összpontosítva kifejlesztettem a jel nélkülit. Azonnal teljesen felszabadultam. Lecsillapodtam ragaszkodás nélkül.
106. A lét öt alapja, melyeket megismertem, gyökerestül ki vannak tépve. Maradandó dolgokból születve most már mozdíthatatlan vagyok. Nincs többé megújult létezés.
Bhaddá, a korábbi dzsaina
107. Azelőtt lenyírt hajjal, porosan, egyetlen köpenyben vándoroltam, s hibát véltem ott, ahol nem volt, s ott, ahol volt, nem láttam meg.
108. Elhagyva nappali pihenőhelyem a Giddzsha-kúta hegyen, megláttam a makulátlan Buddhát a bikkhuní rend kíséretében.
109. Térdet hajtva hódolatot fejeztem ki, álltam összetett kezekkel szemtől-szemben. Gyere Bhaddá, mondta, ez volt a felszentelésem.
110. Bebarangoltam Angát és Magadhát, Vaddzsit, Kászit és Kószalát. Ötvenöt éven át ellenszolgáltatás nélkül élveztem a királyságok alamizsnáját.
111. Igazán sokat érdemel, igazán bölcs volt az a világi követő, aki egy köpenyt adott Bhaddának, aki most megszabadult minden köteléktől.
Patácsárá
112. Ekével felszántva a földet, magvakat szórva feleségeket és gyermekeket táplálva lelnek a fiatal brahmanák gazdagságot.
113. Erkölcsös magaviseletű vagyok, és eleget teszek a tanító tanításainak, miért nem nyerek mégsem megnyugvást. Nem vagyok erőtlen, sem felfuvalkodott.
114. Miután lábat mostam, figyelmemet a vizekre fordítottam, látva a föntről a mélybe folyó vizet, összpontosítottam az elmém, mint egy nemes telivér ló.
115. Majd felkapva lámpám, beléptem cellámba. Miután megtekintettem ágyam, leültem a kanapéra.
116. Majd fogtam egy tűt és kihúztam a kanócot. Elmém úgy ragyogott fel, mint ahogyan a lámpa fénye kialudt.
Harminc bhikkhuní
117. „Fogva a mozsártörőt a fiatal brahmanák megőrlik a gabonaszemeket, táplálva feleségeiket és gyermekeiket és a fiatal brahmanák gazdagságot lelnek.
118. Tedd, amit Buddha tanít, amit megtettél, ne bánd. Gyorsan mosd meg lábaidat, és ülj le az egyik oldalra, törekedj az elme békéjére, tedd, amit a Buddha tanít.”
119. Ők hallva az ő kijelentését, Patácsárá tanításait, megmosták lábaikat és leültek az egyik oldalra. Az elme békéjére törekedtek, és tették, amit Buddha tanított.
120. Az átvirrasztott éjszaka elején visszaemlékeztek, hogy korábban már születtek, virrasztásuk közepén megtisztították a déva-szemet, ébrenlétük utolsó szakaszában széttépték a tudatlanság sötétjének kötelékét.
121. Felálltak, majd tiszteletüket tették lábánál. „Megfogadtuk a tanácsod, úgy fogunk tisztelni téged, mint ahogyan a harminc déva tiszteli Indát2, aki legyőzhetetlen a csatában. Elértük a hármas tudást, ászavák nélkül vagyunk.”
