Szutta Pitaka
Kezdőlap »
Szutta Pitaka
Dīgha Nikāya — A Hosszú Szövegek Gyűjteménye
- Sīlakkhandha-vagga — Az Erkölccsel Foglalkozó Rész
- DN 1. Brahmajāla Szutta — A (Nézetek) Legnagyobb Hálója: Mit nem jelent a Buddha tanítása Pressing L. (kommentárokkal) Tenigl L. (részlet)
- DN 2. Sāmaññaphala Szutta — A Szerzetesi Élet Gyümölcsei Tenigl L. (részlet 1, 2, 3, 4, 5, 6)
- DN 6. Mahāli Sutta — Maháliról Csornai K. Tanítás a meditációban tapasztalt látomásokról és hallomásokról, valamint lélek és test azonosságáról vagy különbségéről.
- DN 9. Poṭṭhapāda Szutta — Tanítóbeszéd Poṭṭhapādának Tenigl L. (részlet)
- DN 11. Kevaṭṭa Szutta — Tanítóbeszéd Kevaṭṭának Koltai L. Helyenként vicces szutta a mágikus képességekről, azaz a 4 elemen (föld, víz, tűz, levegő) való uralkodásról, és arról, hogy mi a különbség a csodavárás és a tudat "trenírozása" által fémjelzett, meglehetősen prózai, "út" között.
- Mahā-vagga — A Hosszú Rész
- DN 15. Mahā-nidāna Szutta — Az okról szóló nagy beszéd Hadházi Zs.
- DN 16. Mahā-parinibbāna Szutta — A Buddha Halála Vekerdi J.
- DN 22. Mahā-satipaṭṭhāna Szutta — Az Éberség Alapzatai Pressing L. Ez a végtelenül fontos szutta az éberséget, tudatosságot megalapozó (és megszilárdító) meditációs gyakorlatok felsorolása. A test, az érzetek, a tudat és a tudattartamok folyamatos figyelése révén a gyakorló megszabadul a káros tudatállapotoktól, és kifejlődnek benne a megvilágosodás tényezői. Ez a megszabaduláshoz vezető közvetlen, egyenes út — állítja a Buddha.
- Pāthika-vagga — A Pāthika Rész
- DN 27. Aggañña Szutta — A kezdetekről való tudás Técsi J. A szutta két bráhmin és a Buddha közötti beszélgetés. A két bráhmin elhagyta a családját és kiváltságos életét, hogy a Buddha tanítását kövessék és szerzetesként képezhessék magukat. Emiatt korábbi társaik a bráhmin kasztból lenézik és sértegetik őket. A Buddha a kasztrendszer eredetéről beszél, és kifejti, hogy a Dhammában nem érvényesek a kasztok: bárkiből lehet szerzetes, képezheti magát a Dhammában, és elérheti a megvilágosodást. Hiszen a Dhamma a dolgok természetes szabályossága, egyetemes igazság; a Szenvedés Megszűnése pedig a legjobb minden dolgok közül.
- DN 31. Siṅgāla Szutta — Tanítóbeszéd Siṅgālának (a világi emberek erkölcséről) Tenigl L. (részlet)
Majjhima Nikāya — A Közepes Szövegek Gyűjteménye
- MN 1. Mulapariyāya Szutta — A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd Pressing L.
- MN 2. Sabbāsava Szutta — Az Indulatok Megsemmisítése Vekerdi J. Tenigl L. (részlet)
- MN 3. Dhammadāyāda Szutta — Az Igazság örökösei Anatta A Buddha felszólítja a szerzeteseket, hogy a Tanítás, a Dhamma örökösei legyenek, és ne az anyagi dolgokat, a test szükségleteit vegyék örökségükként. Ezután a Tiszteletreméltó Száriputta tovább beszél erről a témáról, és kifejti, hogy a tanítványok hogyan képezzék magukat úgy, hogy a Buddha örökösei legyenek a Dhammában.
- MN 4. Bhaya-bherava Szutta — Félelem és Rettegés Vekerdi J.
- MN 5. Anaṅgaṇa Szutta — Romlottságtól mentesen Anatta A Tiszteletreméltó Száriputta egy tanítóbeszédet ad a szerzeteseknek a romlottság, a szégyenfoltok jelentéséről. Arról tanít nekik, hogy egy szerzetes romlottá, szégyenletessé válik, amikor gonosz vágyak befolyása alá kerül.
- MN 6. Ākaṅkheyya Szutta — Amit a szerzetes kívánhat Anatta A Buddha kihangsúlyozza, hogy az erényesség egy szerzetes képzésének az alapja; ezután sorra veszi milyen hasznokra tesz szert egy szerzetes, ha megfelelően beteljesíti a képzést.
- MN 7. Vatthūpama Szutta — A ruhahasonlat Fenyvesi R. Köteles G. A Buddha plasztikus hasonlattal mutatja be a tiszta és a szennyezett tudat közötti különbséget, és felhívja egy Bháravádzsa nevű brahman figyelmét arra, hogy mi lenne a helyes módja a rituális fürdésnek, önmagunk megtisztításának.
- MN 8. Sallekha Szutta — Megtisztulás Máthé V. Vekerdi J. A Buddha a szív megtisztításáról tanít: utasításokat ad arra, hogy a szívben megjelenő ügyetlen és káros tulajdonságok, szokások, hogyan törölhetők el meditálással.
- MN 9. Sammādiṭṭhi Szutta — Helyes Szemlélet Anatta Tenigl L. (részlet 1, 2, 3, 4) A Szávatthiba látogató szerzeteseket a Tiszteletreméltó Száriputta egy tanítóbeszéddel fogadja. Aki elengedi a tévhiteit, és éberen megvizsgálja a dolgokat ahogy azok valójában vannak, megalapozza magában a Helyes Szemléletet, vagyis, hogy a dolgok feltételektől függőek és ezért állandótlanok. Ezt téve, a nemes tanítvány véget vet a Szenvedésnek, még ebben az életében. Tiszt. Száriputta rámutat, hogy az ügyetlen (akusala) rögeszmék elhagyásához és a dukkha, a szenvedés végéhez bölcs ítélőképességre van szükség. De nem kell a világon mindent megérteni, elegendő a függő-keletkezés bármely két egymást követő pontja közötti összefüggés megértése. Két mai tanító szavaival: "Éberséggel1 az érintkezésnél2, nincs rá esély, hogy szenvedés szülessen." (Ácsán Buddhadásza); "Ha van időd ébernek lenni, van időd meditálni." (Ácsán Cshá)
- MN 10. Mahā-satipaṭṭhāna Szutta — Az Éberség Alapzatai (hosszabb beszéd) Tenigl L. (részlet)
- MN 13. Mahā-dukkhakkhandha Szutta — A Szenvedések Láncolata (hosszabb beszéd) Vekerdi J.
- MN 14. Cūḷa-dukkhakkhandha Szutta — A Szenvedések Láncolata (rövidebb beszéd) Vekerdi J.
- MN 17. Vanapattha Szutta — Erdei Remeteség Vekerdi J.
- MN 20. Vitakka-saṇṭhāna Szutta — A Gondolatok Kordában Tartása Vekerdi J.
- MN 21. Kakacūpama Szutta — Példázat a Fűrészről Vekerdi J.
- MN 22. Alagaddūpama Szutta — Példázat a Kígyóról Vekerdi J. Tenigl L. (részlet)
- MN 25. Nivāpa Szutta — Csalétek Vekerdi J.
- MN 28. Mahā-hatthipadopama Szutta — A nagy elefántlábnyom-hasonlat Fenyvesi R. Tenigl L. (részlet 1, 2) A Buddha kifejti a Négy Nemes Igazságot, bemutatja a fizikai formát/testet alkotó öt elemet, valamint azok egymástól való függését és mulandóságát. Leírja, hogyan lehet ezeken a (bennünk és rajtunk kívül lévő) elemeken szemlélődve egykedvűségre szert tenni, végül pedig hangsúlyozza a függő keletkezés belátásának fontosságát — ez alkalommal az öt ragaszkodás-halmaz vonatkozásában.
- MN 29. Mahā-sāropama Szutta — Példázat a Keményfáról Vekerdi J.
- MN 33. Mahā-gopālaka Szutta — A Csordapásztor (hosszabb beszéd) Vekerdi J.
- MN 34. Cūḷagopālaka Szutta — A Csordapásztor (rövidebb beszéd) Vekerdi J.
- MN 35. Cūḷa-saccaka Szutta — Szaccsaka (rövidebb beszéd) Vekerdi J.
- MN 36. Mahā-saccaka Szutta — Szaccsaka (hosszabb beszéd) Vekerdi J.
- MN 38. Mahā-taṇhāsaṅkhaya Szutta — A Létszomj Kioltása (hosszabb beszéd) Vekerdi J.
- MN 40. Cūḷāssapura Szutta — Az Asszapurai Beszéd (rövidebb beszéd) Vekerdi J.
- MN 44. Cūḷa-vedalla Szutta — A kérdések és feleletek rövidebb sorozata Máthé V. Tenigl L. (részlet 1, 2) Dhammadinná szerzetesnő tisztázza azokat a kérdéseket, amiket korábbi férje, Viszákha tesz fel neki különböző témákról: a személyiség, az én-azonosság kialakulása és megszűnése; átható megértése az érzések igaz természetének; a nibbána megvalósítása.
- MN 45. Cūḷa-dhammasamādāna Szutta — Életelvek (rövidebb beszéd) Vekerdi J.
- MN 52. Aṭṭhakanāgara Szutta — Az atthakanágarai férfi Fenyvesi R. Ánanda elmondja Daszanának (az Atthakanágarából származó világinak), melyik 11 kapu vezet a "haláltalan"-hoz. A meditáció 11 fajtáját sorolja fel, amely során a gyakorló — elhagyva a bilincseket/béklyókat — olyan minőségeket (tudattartamokat) tapasztal meg, amik a megszabaduláshoz vezetnek.
- MN 54. Potaliya Szutta — Pótallija Vekerdi J. Tenigl L. (részlet)
- MN 55. Jīvaka Szutta — Dzsívaka Vekerdi J.
- MN 57. Kukkuravatika Szutta — Kutyautánzó Vekerdi J. Ivánovics B.
- MN 58. Abhayarājakumāra Szutta — Abhaya Hercegnek (a Helyes Beszédről) Vekerdi J. Nyitrai G. Abhaya Herceget ráveszik, hogy próbálja meg kifordítani a Buddha szavait egy trükkös kérdéssel. Ehelyett viszont az történik, hogy a Buddha a Nyolcrétű Út egyik eleméről, a Helyes Beszédről (sammā-vācā) tanít Abhaya Hercegnek. A szutta, miközben a Helyes Beszédről tanít, egyúttal példa is a Helyes Beszéd gyakorlására.
- MN 61. Ambalaṭṭhikā-rāhulovāda Szutta — Tanítások Ráhulának a Mangó-sziklánál Fenyvesi R. A Buddha saját, 7 éves fiát tanítja arra, hogy hogyan szemlélődjön a testi, szóbeli és gondolati cselekedetei fölött. Rámutat, hogy az elővigyázatosság, figyelmesség és megbánás, majd az ennek nyomán létrejövő elővigyázatosság, figyelmesség stb. folytonos gyakorlása szellemi frissességhez és örömhöz vezet.
- MN 62. Mahā-rāhulovāda Szutta — A Ráhulának szóló nagyobbik tanítóbeszéd Fenyvesi R. A Buddha a már 18 éves Ráhulát tanítja az 5 halmaz éntelenségére. Megmutatja a ragaszkodásmentességhez és éber tudatossághoz vezető utat: a belső- és külső elemeken való szemlélődést, a 4 brahma-vihára gyakorlását, a tisztátalanságon és mulandóságon való meditációt és a légzés éber tudatosságának kifejlesztését.
- MN 63. Cūḷa-māluṅkya Szutta — Málunkjáputta (rövidebb beszéd) Vekerdi J. Tenigl L. (részlet)
- MN 72. Aggivacchagotta Szutta — Vacchagottának a Tűzről Vekerdi J. Tenigl L. (részlet) Nyitrai G. A Buddha kifejti egy vándor-zarándoknak, miért nem tartja magát semmilyen elméleti, spekulatív nézőponthoz. A kialudt tűz példájával szemlélteti, mi a sorsa egy felszabadult lénynek.
- MN 74. Dīghanakha Szutta — Díghanakhának Csimma V. és Tóbel I.
- MN 75. Māgaṇḍiya Szutta — Mágandija Vekerdi J.
- MN 77. Mahā-sakuludāyisuttaṃ — Szakuludáji (hosszabb beszéd) Vekerdi J.
- MN 86. Angulimāla Szutta — Angulimála Obsitos I. Kalandos és elgondolkodtató történet egy rablóról, aki ujjperceket hord a nyakában füzérként. Tanítás a tettekről és azok gyümölcséről, a gonosztevők megfékezésének sokféle módjáról és arról, mennyire jó választás a Buddha Tana.
- MN 87. Piyajātika Szutta — Amit Szeretünk Vekerdi J.
- MN 93. Assalāyana Szutta — Asszalájana Vekerdi J.
- MN 96. Esukārī Szutta — Észukárí Vekerdi J.
- MN 97. Dhānañjāni Szutta — Dhánandzsáni Fenyvesi R.
- MN 106. Āneñjasappāya Szutta — A rendíthetetlenséghez elvezető útról szóló beszéd Hadházi Zs.
- MN 109. Mahā-puṇṇama Szutta — Tanítóbeszéd a Telihold Estjén (hosszabb beszéd) Tenigl L. (részlet 1, 2, 3)
- MN 111. Anupada Szutta — Egymás után, ahogy történt HoD A szutta Száriputta meditációs fejlődését mutatja be: a(z alsóbb) dzshánák elérését, az ott megjelenő, fennáló és eltűnő tudattartamok figyelését, a felülemelkedett egykedvűséget, a felsőbb dzshánák elérését és a megszabadulás tudatos megtapasztalását.
- MN 113. Sappurisa Szutta — Az Igaz Ember Pressing L.
- MN 118. Ānāpānasati Szutta — A Légzés Tudatosításáról Farkas P. Pressing L. Tenigl L. (részlet) Egyike a legfontosabb szövegeknek, kezdő és veterán meditálók számára egyaránt; ebben a szuttában található a Buddha térképe a meditációs gyakorlás teljes útvonalához, aminek bejárásához a légzés meditációt használja járműként. A légzés tudatosításának egyszerű gyakorlata fokozatosan végigvezeti a gyakorlót a fejlődés 16 egymást követő szakaszán, ami a Teljes Felébredésben teljesedik ki.
- MN 119. Kāyagatāsati Szutta — A Test tudatosításáról Pressing L. Fenyvesi R.
- MN 121. Cūḷasuññata Szutta — Az ürességről szóló rövidebb tanítóbeszéd Fenyvesi R. Hol időzik a Buddha? A Buddha kifejti Ánandának, mit ért "üresség" alatt, és mik az ürességet szemlélő meditáció szintjei és eredménye.
- MN 122. Mahāsuññata Szutta — Az ürességről szóló hosszabb tanítóbeszéd Fenyvesi R.
- MN 128. Upakkilesa Szutta — Tökéletlenségek Tenigl L. (részlet)
- MN 131. Bhaddekaratta Szutta — Egy érdemesen töltött nap Nyitrai G. Fenyvesi R. Ebben a felkavaró szuttában a Buddha kiemeli milyen életbevágóan fontos, hogy az ember szilárdan a jelen pillanatba gyökerezve tartsa a figyelmét. Végülis, a múlt már elhaladt, a jövő pedig még nincs itt; ez a jelen pillanat jelent mindent amink van.
- MN 135. Cūḷakammavibhaṅga Szutta — A tettek elemzésének rövidebb változata Fenyvesi R. A Buddha elmagyarázza, miért lesz valaki gazdag vagy szegény, egészséges vagy beteg, születik újra a pokolban vagy a mennyben. A válasz roppant egyszerű: az ember tettei maguk azok, melyek ítéletet mondanak az ember felett.
- MN 136. Mahākammavibhaṅga Szutta — A cselekvésről szóló hosszabb tanítóbeszéd Darvas G. A Buddha a tettekről és azok következményeiről beszél. Kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű tanítás, hiszen soha nem tudhatjuk biztosan, hogy valamilyen rossz vagy jó tettenek az eredményét nem befolyásolja-e egy másik (korábbi vagy későbbi) tett hatása.
- MN 137. Saḷāyatanavibhaṅga Szutta — A hat érzék-tartomány vizsgálata Fenyvesi R. A gyakorlás során felbukkanó érzelmekről és azok okos használatáról szóló beszéd, amelyben szó kerül még arról is, hogy milyen (érzelmekkel viseltetik a tanítványok iránt) a jó tanító.
- MN 139. Araṇavibhaṅga Szutta — A Konfliktusmentesség Kifejtése Pressing L.
- MN 140. Dhātuvibhaṅga Szutta — Az elemek bemutatása Csíky F. Egy meglehetősen bizarr kerettörténetbe ágyazva (Pukkuszátit "elüti" egy tehén) a Buddha az elemekről beszél: egyfelől az észlelés/tapasztalás 18 tényezőjéről, másfelől a 6 nagy elemről (föld, víz, tűz, szél, tér, tudat).
- MN 141. Saccavibhaṅga Szutta — A Négy Nemes Igazság Kifejtése Fenyvesi R. Tenigl L. (részlet 1, 2)
- MN 144. Channovāda Szutta — Tanács a tiszteletreméltó Cshannának Fenyvesi R. A tiszteletreméltó Száriputta le akarja beszélni a súlyos betegségben, nagy fájdalmak közt szenvedő tiszteletreméltó Cshannát az öngyilkosságról. Azonban mikor látja, hogy Cshanna már nem tekint én-nek semmit sem, belátja, hogy Cshanna képes maga dönteni a sorsáról. Mivel Cshanna hibátlan életet élt, tettét a Buddha is jóvá hagyja — Cshanna pedig halála pillanatában megszabadul.
- MN 147. Cūḷa-rāhulovāda Szutta — A Ráhulának szóló rövidebb tanítóbeszéd Fenyvesi R. A Buddha megmutatja Ráhulának az arahatsághoz vezető utat, amely az érzékszervi tapasztalások (és az öt léthalmaz) mulandóságának, szenvedésteliségének és én-telenségének belátásán át vezet.
- MN 148. Chachakka Sutta — A hatok hat csoportja HoD.
- MN 151. Piṇḍapātapārisuddhi Szutta — Az alamizsna megtisztítása Fenyvesi R. Orsovszky Gy.A Buddha első leckéje a tanoncoknak: "Minden élőlényt táplálék tart fenn." A szutta az üresség gyakorlását az alamizsnával, étellel kezdi tanítani, de a lényeg a létezés alapvető működéséig hatol. Négy táplálék gátolja meg a lények elmúlását: fizikai táplálék, az érzékek érintkezése a világgal, a szándék vagy akarat, és a tudat. Minden élőlénnyel együtt ugyanabban a helyzetben vagyunk: Ahol szenvedély, öröm és sóvárgás van e négy táplálék iránt, a tudat ott újra megjelenik, és folytatódik a függő-keletkezés, újra van fájdalom, siránkozás és veszteség, újra van öregség, betegség és halál. A tudat megjelenik, mint egy ház ablakán besütő fény megjelenik a falon, ami meggátolja a természetes útját. Ha nincs fal, a földön jelenik meg. Ha nincs fal, nincs föld, nincs ami gátolja az útját csak üresség van, hol jelenik meg? Ha nincs szenvedély, öröm és sóvárgás a négy táplálék iránt, csak üresség van, a tudat hol jelenik meg újra? Mi a természetes útja?
- MN 152. Indriyabhāvanā Szutta — A képességek fejlesztése Fenyvesi R. Tanítás, amelyben a Buddha megtréfál egy Uttara nevű brahmant, majd Ánanda kérésére kifejti, hogy mik a nem-érzékeléshez vezető képességek (indriya) és mit ér velük a gyakorló.
Saṃyutta Nikāya — A Csoportosított Szövegek Gyűjteménye
- A Verses Rész
- Devata-saṃyutta
- SN 1.10 Arañña-szutta — Az Erdő Nyitrai G. Miért van az, hogy nagy semmi közepén, az erdőben, vadonban élő szerzetesek olyan boldognak látszanak?
- SN 1.42 Kiṅdada Szutta — Mit ad? Ádám Sz.
- Devaputta-saṃyutta
- Kosala-saṃyutta
- Māra-saṃyutta
- SN 4.13 Sakalika Szutta — A kőszilánk Fenyvesi R.
- Bhikkhunī-saṃyutta
- Brahma-saṃyutta
- Brāhmaṇa-saṃyutta
- Vaṅgīsa-saṃyutta
- Vana-saṃyutta
- Yakkha-saṃyutta
- Sakka-saṃyutta
- Devata-saṃyutta
- Az Eredetről Szóló Rész
- A Halmazokról Szóló Rész
- Khandha3-saṃyutta
- SN 22.1 — Nakulapitá Szutta Máthé V. Nakulapitá tanácsot kap a Buddhától, majd Száriputtától, hogyan érdemes viszonyulni a betegséghez és az öregséghez.
- SN 22.2 — Dévadahában Máthé V. Száriputta kikérdezi a szerzeteseket, mielőtt azok tanító útra indulnának.
- SN 22.3 — Háliddakáni (1) Máthé V. Mahákaccsána elmondja Háliddakáninak egy rejtélyes vers jelentését, és így a ragaszkodást és az attól való megszabadulást.
- SN 22.4 — Háliddakáni (2) Hadházi Zs.
- SN 22.5 — Összeszedettség Hadházi Zs.
- SN 22.6 — Elkülönültség Hadházi Zs.
- SN 22.7 — Ragaszkodásból fakadó zaklatottság (1) Hadházi Zs.
- SN 22.8 — Ragaszkodásból fakadó zaklatottság (2) Hadházi Zs.
- SN 22.9 — Állandótlan a három időben Hadházi Zs.
- SN 22.10 — Szenvedés a három időben Hadházi Zs.
- SN 22.11 — Éntelen a három időben Hadházi Zs.
- SN 22.12 — Állandótlan Hadházi Zs.
- SN 22.13 — Szenvedés Hadházi Zs.
- SN 22.14 — Éntelen Hadházi Zs.
- SN 22.15 — Mi állandótlan Hadházi Zs.
- SN 22.16 — Mi szenvedés Hadházi Zs.
- SN 22.17 — Mi éntelen Hadházi Zs.
- SN 22.18 — Okkal állandótlan Hadházi Zs.
- SN 22.19 — Okkal szenvedés Hadházi Zs.
- SN 22.20 — Okkal éntelen Hadházi Zs.
- SN 22.21 — Ánanda Hadházi Zs.
- SN 22.22 — A teher Kovács G.
- SN 22.23 — Tökéletes megértés Kovács G.
- SN 22.24 — Közvetlen megismerés Kovács G.
- SN 22.25 — Vágy és szenvedély Kovács G.
- SN 22.26 — Kielégülés (1) Kovács G.
- SN 22.27 — Kielégülés (2) Kovács G.
- SN 22.28 — Kielégülés (3) Kovács G.
- SN 22.29 — Élvezet Kovács G.
- SN 22.30 — Keletkezés Kovács G.
- SN 22.31 — A szenvedés gyökere (agha) Kovács G.
- SN 22.32 — A törékenység Kovács G.
- SN 22.33 — Nem a tiétek (1) Kovács G.
- SN 22.34 — Nem a tiétek (2) Kovács G.
- SN 22.35 — Egy bizonyos szerzetes (1) Kovács G.
- SN 22.36 — Egy bizonyos szerzetes (2) Kovács G.
- SN 22.59 — Tanítóbeszéd az én-nélküliség jellegzetességéről Martinusz M.
- SN 22.79 Khajjaniya Szutta — Lenyeletve Csornai K.
- SN 22.95 Phena Szutta — Habcsomó Fodor T. A Buddha élénk hasonlatokkal szemlélteti az öt léthalmaz ürességét.
- Rādha-saṃyutta
- SN 23.2 Satta Szutta — Egy Élő Nyitrai G. A Buddha egy drámai hasonlattal magyarázza el, hogyan vessünk véget az öt léthalmazhoz való ragaszkodásunknak.
- Okkanta-saṃyutta (egy lapon)
- SN 25.1 Cakkhu Szutta — A szem Fenyvesi R.
- SN 25.2 Rūpa Szutta — A forma Fenyvesi R.
- SN 25.3 Viññāṇa Szutta — A tudatosság Fenyvesi R.
- SN 25.4 Phassa Szutta — Az érintkezés Fenyvesi R.
- SN 25.5 Phassajā Szutta — Az érintkezésből születő érzés Fenyvesi R.
- SN 25.6 Saññā Szutta — Az érzékelés Fenyvesi R.
- SN 25.7 Cetanā Szutta — A szándék Fenyvesi R.
- SN 25.8 Taṇhā Szutta — A sóvárgás Fenyvesi R.
- SN 25.9 Dhātu Szutta — Az elemek Fenyvesi R.
- SN 25.10 Khandha Szutta — A halmazok Fenyvesi R.
- Uppāda-saṃyutta (egy lapon)
- SN 26.1 Cakkhu Szutta — A szem Fenyvesi R.
- SN 26.2 Rūpa Szutta — A forma Fenyvesi R.
- SN 26.3 Viññāṇa Szutta — A tudatosság Fenyvesi R.
- SN 26.4 Phassa Szutta — Az érintkezés Fenyvesi R.
- SN 26.5 Phassajā Szutta — Az érintkezésből születő érzés Fenyvesi R.
- SN 26.6 Saññā Szutta — Az érzékelés Fenyvesi R.
- SN 26.7 Cetanā Szutta — A szándék Fenyvesi R.
- SN 26.8 Taṇhā Szutta — A sóvárgás Fenyvesi R.
- SN 26.9 Dhātu Szutta — Az elemek Fenyvesi R.
- SN 26.10 Khandha Szutta — A halmazok Fenyvesi R.
- Kilesa-saṃyutta (egy lapon)
- SN 27.1 Cakkhu Szutta — A szem Fenyvesi R.
- SN 27.2 Rūpa Szutta — A forma Fenyvesi R.
- SN 27.3 Viññāṇa Szutta — A tudatosság Fenyvesi R.
- SN 27.4 Phassa Szutta — Az érintkezés Fenyvesi R.
- SN 27.5 Phassajā Szutta — Az érintkezésből születő érzés Fenyvesi R.
- SN 27.6 Saññā Szutta — Az érzékelés Fenyvesi R.
- SN 27.7 Cetanā Szutta — A szándék Fenyvesi R.
- SN 27.8 Taṇhā Szutta — A sóvárgás Fenyvesi R.
- SN 27.9 Dhātu Szutta — Az elemek Fenyvesi R.
- SN 27.10 Khandha Szutta — A halmazok Fenyvesi R.
- Khandha3-saṃyutta
- A Hat Érzékről Szóló Rész
- Saḷāyatana-saṃyutta
- SN 35.23 Sabba Szutta — A minden Fenyvesi R.
- SN 35.24 Pahānāya Szutta — Amit el kell engedni Obsitos I.
- SN 35.28 Ādittapariyāya Sutta — A tűzbeszéd Vekerdi J. Tenigl L. (részlet) A megvilágosodása után néhány hónappal a Buddha beszédet mond ezer tűzimádó aszkétának. Tanítását a hallgatóság világképéhez igazítva, bemutatja az érzékszervi észlelésekhez ragaszkodás veszélyét, és az attól való megszabadulás lehetőségét.
- SN 35.85 Suñña Szutta — Üres Fenyvesi R.
- SN 35.99 Samādhi Szutta — Összpontosítás Fenyvesi R.
- SN 35.206 Chappāṇa Szutta — A hat állat Fenyvesi R.
- Vedanā-saṃyutta
- SN 36.1 Samādhi Szutta — Összpontosítás Fenyvesi R.
- SN 36.22 Aṭṭhasata Szutta — A 108 kifejtése Fenyvesi R.
- Saḷāyatana-saṃyutta
- A Nagy Rész
- Magga-saṃyutta
- SN 45.1 Avijjā Szutta — A nem-tudás Fenyvesi R.
- SN 45.2 Upaḍḍha Szutta — A szent élet fele Fenyvesi R.
- Bojjhaṅga-saṃyutta
- SN 46.55 Saṅgārava Szutta — Tanítóbeszéd Szangáravának Máthé V. A szív milyen tulajdonságai akadályozzák meg az előrehaladást a meditációban (és tulajdonképpen bármi másban is) ? Milyen tulajdonságok kifejlesztése mentesíti a szívet az akadályoktól?
- Satipaṭṭhāna-saṃyutta
- SN 47.6 Sakuṇagghi Szutta — A sólyom Fenyvesi R.
- SN 47.8 Sūda Szutta — A szakács Obsitos I. Miben hasonlít a meditáció a főzéshez? Erre világít rá a Buddha.
- SN 47.19 Sedaka Szutta — Szédakában Fenyvesi R.
- Ānāpāna-saṃyutta
- SN 54.13 — Beszéd Ánandának (a légzés tudatosságáról) Hadházi Zs.
- Sacca-saṃyutta
- SN 56.11 — A Tan kerekét forgásba hozó tanítóbeszéd Farkas P. Martinusz M. Tenigl L. (részlet) (páli kántálás) Ez a Buddha első beszéde, amit röviddel Felébredése után adott annak az öt aszkétának, akikkel ő is sok évig együtt gyakorolta az önsanyargatást az erdőben. A szutta tartalmazza a Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény alapvető tanításait. Ahogy ezt a beszédet hallgatta, az egyik aszkéta, Kondañña valóban megértette a Buddha tanítását, és elérte a Felébredés első fokát; így született meg az ariya saṅgha (Nemes Szaṅgha).
- SN 56.39 — Az Inda-oszlop Darvas G.Rövid szutta, amelyben a Buddha egy hasonlattal mutatja be, milyen a jól megalapozott, biztos tudás.
- Magga-saṃyutta
Aṅguttara Nikāya — Az 'egyre-több' Szövegek Gyűteménye
- Egyesek könyve
- AN 1.287-296 Tíz szutta arról, hogy mi vezet közvetlenül a felébredéshez Fenyvesi R.
- Kettesek könyve
- Hármasok könyve
- AN 3.62 Bhaya Szutta — Veszélyek Koltai L.
- AN 3.65 Kālāma Szutta — A kálámák számára tartott tanítóbeszéd Martinusz M. Kovács Z.
- AN 3.100 Nimitta Szutta — A témák Fenyvesi R.
- Négyesek könyve
- AN 4.41 Samādhi Szutta — Összpontosítás Fenyvesi R.
- AN 4.42 Pañhā Szutta — Kérdések Máthé V.
- AN 4.94 Samādhi Szutta — Összpontosítás (Nyugalom és belátás) Fenyvesi R.
- AN 4.96 és 4.99 Rāga-vinaya és Sikkha Szutta — Saját javunk és másoké Darvas G. Ahogy a címből is látszik, a Buddha az emberek négy fajtájáról beszél, aszerint, hogy az illetők a saját javukat és/vagy mások javát keresik.
- AN 4.123 Jhāna Szutta — Elmélyedés (1) Fenyvesi R.
- AN 4.124 Jhāna Szutta — Elmélyedés (2) Fenyvesi R.
- AN 4.144 Obhāsa Szutta — Ragyogás Fenyvesi R.
- Ötösök könyve
- AN 5.27 Samādhi Szutta — (A mérhetetlen) Összpontosítás Fenyvesi R.
- AN 5.28 Samādhaṅga Szutta — Az összpontosítás elemei Fenyvesi R.
- AN 5.77 Anāgata-bhaya Szutta — Beszéd a jövő veszélyeiről 1 Fenyvesi R.
- AN 5.78 Anāgata-bhaya Szutta — Beszéd a jövő veszélyeiről 2 Fenyvesi R.
- AN 5.79 Anāgata-bhaya Szutta — Beszéd a jövő veszélyeiről 3 Fenyvesi R.
- AN 5.80 Anāgata-bhaya Szutta — Beszéd a jövő veszélyeiről 4 Fenyvesi R.
- Hatosok könyve
- AN 6.19 Maraṇassati Szutta — A Halál Tudatosítása (I) Fenyvesi R.
- AN 6.20 Maraṇassati Szutta — A Halál Tudatosítása (II) Fenyvesi R.
- Hetesek könyve
- Nyolcasok könyve
- AN 8.6 Loka-vipatti Szutta — Amit a világ nem ért Nyitrai G.
- Kilencesek könyve
- AN 9.5 Bala Szutta — Megszabadulás az ötféle félelemtől Darvas G. Szutta a 4 erőről, amely megszabadít a félelemtől.
- AN 9.62 Bhabba Szutta — Képes-nem képes Fenyvesi R.
- Tízesek könyve
- AN 10.6 Samādhi Szutta — Összpontosítás Fenyvesi R.
- AN 10.7 Sāriputta Szutta — Fenyvesi R.
- AN 10.13 Saṃyojana Szutta — A béklyók Fenyvesi R.
- Tizenegyesek könyve
Khuddaka Nikāya — A 'kis-szövegek' Gyűjteménye
- Dhammapada — Az Igazság Útja
- Udāna — Ihletett Kijelentések
- Itivuttaka — Így Mondta…
- Sutta Nipāta — Szutta Gyűjtemény
- Therīgāthā — A szerzetesnők versei
A théraváda buddhizmus szövegeinek gyűjteménye a Páli Kánon, más néven Ti-piṭaka, azaz Hármas Kosár, amelyből a középső a Sutta Piṭaka.
Az első Kosár a Vinaya Piṭaka, a Fegyelmi Szabályok Gyűjteménye.
A második Kosár a Sutta Piṭaka, a Tanítóbeszédek Gyűjteménye.
A Kánonban magában az szerepel, hogy a Magasztos tanítása a Dhamma-Vinaja, azaz a Tan és a Fegyelem — és még nincsen szó az Abhidhammáról. A Maháparinibbána Szuttában ez áll:
„A Tan és a szerzetesi fegyelem, amelyre oktattalak és tanítottalak,
az legyen mesteretek eltávoztom után, Ánanda.”
A harmadik Kosár az Abhidhamma Piṭaka, a Felsőbb Tanítások vagy a Tanról Szóló Tanítások Gyűjteménye.
A "piṭaka" általános vélemény szerint kosarat, vagy – átvitt értelemben – gyűjteményt jelent. Valószínű azonban4, hogy a kifejezés az “atya”, pitṛ szóból származik, s eredetileg azt jelentette: “ami az atyáé”: vagyis az, ami az Atyától, azaz a Buddhától ered és hagyományozódott át.
Footnotes
1. sati: éberség, figyelem, emlékezet
2. phassa: érintés, kapcsolat, az érzékek kapcsolata az érzék-tárgyakkal (szem - fény, fül - hang, stb.)
4. állítja Andrew Skilton A buddhizmus rövid történetében
page_revision: 43, last_edited: 1235053653|%e %b %Y, %H:%M %Z (%O ago)
