Metta Szutta

Fordította: Farkas Pál
Online forrás: posthuman.hu

Snp 1.8 Metta Sutta1 (PTS: Sn 143-152)

A szeretetről szóló tanítóbeszéd

A páli nyelvű kántálás meghallgatható: letöltés (az Amaravati Szangha kántálja)

karaṇīya mattha kusalena,
yan taṃ santaṃ padaṃ abhisamecca,
sakko ujū ca suhujū ca,
suvaco cassa mudu anatimānī
Aki jó úton jár, így cselekedjék, hogy
elérje a nyugalom állapotát:
Legyen rátermett, becsületes, egyenes,
nyájas szavú, szelíd és szerény,
santussako ca subharo ca,
appakicco ca sallahukavutti,
santindriyo ca nipako ca,
appagabbho kulesu ananugiddho.
megelégedett, kevés igényű,
kevés elfoglaltsággal bíró, egyszerű életet élő,
érzékeit uraló, körültekintő,
tartózkodó, családokhoz nem kötődő.
na ca khuddaṃ samācare kiñci,
yena viññū pare upavadeyyuṃ.
sukhino vā khemino hontu,
sabbe sattā bhavantu sukhitattā.
Ne tegyen semmit sem,
amit a bölcsek rosszallnának.
Legyen minden lény boldog és békés,
töltse el boldogság.
ye keci pāṇabhūtatthi,
tasā vā thāvarā vā anavasesā,
dīghā vā ye mahantā vā,
majjhimā rassakā aṇukathūlā,
Minden létező élőlényt,
legyen gyenge vagy erős,
hosszú, nagy- vagy középtermetű,
rövid, kicsiny vagy vaskos,
diṭṭhā vā ye ca adiṭṭhā,
ye ca dūre vasanti avidūre,
bhūtā vā sambhavesī vā,
sabbe sattā bhavantu sukhitattā.
látásból ismert vagy sosem látott,
távolban vagy közelben lakó,
létező vagy létezést kereső,
kivétel nélkül minden lényt töltsön el boldogság.
na paro paraṃ nikubbetha,
nātimaññetha katthaci naṃ kiñci,
byārosanā paṭighasaññā,
nāññamaññassa dukkhamiccheyya.
A másikat senki sehol tönkre ne tegye,
meg ne alázza.
Haragból vagy ellenszenvből
senki se kívánjon a másiknak rosszat.
mātā yathā niyaṃ puttaṃ,
āyusā ekaputtamanurakkhe,
evampi sabbabhūtesu,
mānasaṃ bhāvaye aparimāṇaṃ.
Ahogyan az anya védi gyermekét, egyetlen gyermekét,
akár élete árán is,
úgy terjessze ki az ember szívét határtalanul,
mindenre, ami csak él.
mettañca sabbalokasmiṃ,
mānasaṃ bhāvaye aparimāṇaṃ
uddhaṃ adho ca tiriyañca,
asambādhaṃ averaṃ asapattaṃ.
Az ember szerető szívét
terjessze ki határtalanul, minden világra
— fölfelé, lefelé és minden irányban —,
akadályok nélkül, gyűlölködés nélkül, ellenségeskedés nélkül.
tiṭṭhañcaraṃ nisinno vā,
sayāno vā yāvatāssa vigatamiddho;
etaṃ satiṃ adhiṭṭheyya,
brahmam-etaṃ vihāraṃ idha-māhu.
Amíg az ember lankadatlan, tartsa fönn ezt a tudatosságot,
akár áll, akár jár, akár ül, akár fekszik.
E tanítás szerint ezt mondják
magasztos állapotnak.
diṭṭhiñca anupaggamma,
sīlavā dassanena sampanno
kāmesu vineyya gedhaṃ,
na hi jātu gabbhaseyya puna retī 'ti.
Nem bonyolódván vélekedések hálójába,
erényekkel ékesen és átlátással fölvértezve,
az ember föladja az érzéki örömök iránti vágyakozást.
Az ilyen ember bizony nem tér vissza újra anyaölbe.
mettasuttaṃ niṭṭhitaṃ Itt végződik a Szeretetről Szóló Tanítóbeszéd.
page_revision: 8, last_edited: 1251878961|%e %b %Y, %H:%M %Z (%O ago)
Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 3.0 License