Mit olvassak?

Jó kezdő olvasmányok:

A kálámák számára tartott tanítóbeszéd

AN 3.65 Kālāma Szutta
A kālāmák vidékén sok vallási tanító megfordult, és mind csak a saját tanítását dicsérte, a mások tanítását pedig megvetette. Így a kālāmák érthetően összezavarodtak, és nem tudták kinek higgyenek. Amikor a Buddha járt azon a vidéken, hangot adtak a kétségeiknek. A Buddha azokról a megfontolásokról tanított nekik, amikkel saját maguk megbizonyosodhatnak arról, hogy valamit követni vagy elvetni érdemes.

+mutasd az idézetet

A kálámák, Készaputta lakói, a Magasztos oldalán ülve így szólították meg őt: „Vannak szerzetesek és brahminok, tiszteletreméltó Urunk, akik el szoktak látogatni Készaputtába. Csak a saját tanaikat fejtegetik és magyarázzák, miközben mások tanait megvetik, becsmérlik és darabokra szedik. Tiszteletreméltó Urunk, kétség és bizonytalanság van bennünk velük kapcsolatban: Vajon e tiszteletreméltó szerzetesek és brahminok közül melyik mondott igazat, és melyik szólt hamisan?”

"Helyesen teszitek, kálámák, hogy kételkedtek és bizonytalanok vagytok; olyasmivel kapcsolatban ébredt bizonytalanság bennetek, ami kétséges. Hallgassatok ide, kálámák! Ne hallgassatok mendemondákra, hagyományokra, napi véleményekre, szent iratok tekintélyére, puszta észokokra, logikai következtetésekre és kiagyalt teóriákra; ne hallgassatok előnyben részesített véleményekre, személyes erények benyomására és egyetlen egy Mester tekintélyére sem! Ha azonban, kálámák, ti magatok felismertétek, hogy a világi dolgok tökéletlenek és megvetendők, s a bölcsek helytelenítik ezeket a dolgokat, továbbá megértettétek, hogy ezek szerencsétlenséghez és szenvedéshez vezetnek, akkor képesek is lesztek arra, hogy feladjátok azokat."

"Mit gondoltok, kálámák? A mohóság … a gyűlölet … a káprázat javára, vagy kárára válik-e annak, akiben megjelenik?"

A Legkedvesebb

Uda 5.1 Piyatara Szutta
Az erőszakmentesség a saját érdeked. Ehhez a belátáshoz mindössze azt kell őszintén megfontolnod, amit Paszénadi Király és Mállika Királynő is megkérdezett egymástól: "Van bárki, aki kedvesebb számodra, mint te magad?'"

+mutasd az idézetet

Minden irányban keresve,
gondolva bármire, bárkire,
nem találsz senkit
aki kedvesebb magadnál.
Így van ez másokkal is,
számukra is a legdrágább: önmaguk.
Így hát ne ártson másoknak,
akinek kedves önmaga.

A Tan kerekét forgásba hozó tanítóbeszéd

SN 56.11 Dhamma-csakka-ppavattana Szutta
Ez a Buddha első beszéde, amit röviddel Felébredése után adott annak az öt aszkétának, akikkel ő is sok évig együtt gyakorolta az önsanyargatást az erdőben. A szutta tartalmazza a Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény alapvető tanításait. Ahogy ezt a beszédet hallgatta, az egyik aszkéta, Kondañña valóban megértette a Buddha tanítását, és elérte a Felébredés első fokát; így született meg az ariya saṅgha (Nemes Szaṅgha).

+mutasd az idézetet

De amikor, szerzetesek, e négy nemes igazságot, annak három fordulatát és tizenkét megnyilatkozását, tökéletesen tisztán megértettem és megláttam úgy, amint van, akkor bizony, szerzetesek, azt vallottam, hogy e világban – isteneivel, ördögeivel, teremtőisteneivel, vándorszerzeteseivel és papjaival, isteni és emberi lényeivel – a felülmúlhatatlan tökéletes megvilágosodásra ráébredtem.

Megértés és meglátás ébredt bennem: Megingathatatlan elmém megszabadulása. Ez az utolsó születésem. Nem vár rám több újraszületés.

Így szólt a Magasztos. Az Öt Szerzetes boldogan örvendezett a Magasztos szavain. Amikor ez a Tan-kifejtés elhangzott, Kóndannya tiszta, makulátlan szeme az igazságra felnyílt: mindaz, ami keletkezik, el is múlik.

Abhaya Hercegnek (a Helyes Beszédről)

MN 58. Abhayarājakumāra Szutta
Abhaya Herceget ráveszik, hogy próbálja meg kifordítani a Buddha szavait egy trükkös kérdéssel. Ehelyett viszont az történik, hogy a Buddha a Nyolcrétű Út egyik eleméről, a Helyes Beszédről (sammā-vācā) tanít Abhaya Hercegnek. A szutta mellesleg maga is példa a Helyes Beszédre.

+mutasd az idézetet

"Gyere csak, herceg. Menj el a szamaṇa Gótamához, és ha megérkeztél ezt kérdezd meg tőle: 'Tiszteletreméltó uram, mondana olyasmit a Tathāgata másoknak, ami nem esik jól nekik, ami megbántja őket?'
[…]
Mikor a szamaṇa Gótama így kérdőre lesz fogva, nem tud majd se nyelni se köpni. Mintha csak egy kétszarvú sulyommag akadna az ember torkán: nem tudja se lenyelni se kiköpni. Éppen így, amikor ezt a kétszarvú kérdést teszed fel a szamaṇa Gótamának, nem tud majd se köpni se nyelni."

Az Erdő

SN 1.10 Arañña Szutta
Miért van az, hogy nagy semmi közepén, az erdőben, vadonban élő szerzetesek olyan boldognak látszanak?

Egy érdemesen töltött nap

MN 131. Bhaddekaratta Szutta
Ebben a felkavaró szuttában a Buddha kiemeli milyen életbevágóan fontos, hogy az ember szilárdan a jelen pillanatba gyökerezve tartsa a figyelmét. Végülis, a múlt már elhaladt, a jövő pedig még nincs itt; ez a jelen pillanat jelent mindent amink van.

+mutasd az idézetet

A múltat ne kergesd,
és ne álmodozz a jövőről.
Ami elmúlt az már mögöttünk van.
Ami eljön azt még nem értük el.
Bármi legyen most neked a jelen
Tisztán értsd: ahogy itt jön, ahogy itt van.
Megcsalatlan, megingathatatlan
Így kell a szívet fejleszteni.
Buzgón tedd meg még ma
amit meg kell tenni,
mert ki tudja, vajon halál-e a holnap?
Nincs egyezkedés, nincs ígérgetés
hatalmas seregével a Halandóságnak.

Aki buzgón így él,
éjjel-nappal ebből nem enged,
'neki tényleg érdemesen töltött napja volt'
— ezt mondja róla a Békés Bölcs.

A Legnagyobb Áldások

Snp 2.4 Mahā-maṅgala Szutta
Az életmódunk tönkre tehet minket, vagy áldásokat is hozhat az életünkbe. Milyen magatartás vezet boldog élethez?

+mutasd az idézetet

„Sok déva és ember
töri a fejét az áldásokon:
boldogságra, jólétre vágynak.
Mondd hát el, a legnagyobb áldásokat!”

Nibbána

A 'nibbána' egy páli szó, jelentése szó szerint: elhűlés, a tűz kialvása. Amikor a páli(hoz hasonló nyelvjárást¹) beszélő emberek tüzet raktak, és fogyóban volt a fájuk, akkor azt kiabálták egymásnak, hogy "ādittaṃ nibbindati!" "a tűz kialszik!" — és ha nem tettek rá fát, akkor azt: "ādittaṃ nibbānaṃ" "a tűz kialudt".

Amikor meditálása közben Sziddhárta ráébredt arra, mi az igazság, eképpen látva a dolgokat nem azonosult többé a formával, nem azonosult többé az érzéssel, nem azonosult többé az érzékeléssel, nem azonosult többé a képzőerőkkel, nem azonosult többé a tudattal.² Amikor nem azonosult többé, kihunyt a szenvedély. A szenvedély kihunytával megszabadult. Amikor megszabadult, tudomással bírt arról, hogy megszabadult. Megértette, hogy „Kimerült a születés, végig lett élve a szent élet, ami elvégezhető, elvégeztetett, ezen túl nincs semmi, amit véghez kellene vinni.” (Szutta: SN 22.59)

Később, amikor tanítani kezdett erről az igazságról, és rá akart mutatni, úgy beszélt róla, mint 'nibbána'.

Nibbána nem különleges, nincs sehol elzárva, nem holmi titkos tanítás, és nem találta fel senki, mint ahogy a sziklák alakja a Mártában sem különleges, nincsenek elzárva, nem titkosak, és nem találta fel őket senki: vannak, mert olyanok a természet törvényei, amilyenek. Mert a természet úgy igaz, ahogy. Nibbána is természetes, éppúgy a természet része, mint a kavicsok bárki udvarán, vagy a csontok a testünkben. Azonban ha látni akarod azokat a sziklákat, el kell menned a Mátrába. Ha fel akarod ismerni a nibbánát, figyelned kell — nem véleményeket és elméleteket kigondolnod, hanem a dolgokat közvetlen tudással úgy látni ahogy azok valóban vannak itt és most. Vagyis:

sabbe	sankhārā	aniccā
Minden	képződmény	állandótlan
sabbe	sankhārā	dukkhā
Minden	képződmény	szenvedés
sabbe	dhammā	anattā
Minden	dolog	nem-én
AN 3.134

Uda 8.2 Nibbána Szutta (2) — Nibbána (2)
Uda 8.3 Nibbána Szutta (3) — Nibbána (3)
Uda 8.4 Nibbána Szutta (4) — Nibbána (4)

Vaccshagottának a Tűzről

MN 72. Aggivacchagotta Szutta
A Buddha kifejti egy vándor-zarándoknak, miért nem tartja magát semmilyen elméleti, spekulatív nézőponthoz. A kialudt tűz példájával szemlélteti, mi a sorsa egy felszabadult lénynek.

+mutasd az idézetet

„Hogy lehet az, Gótama úr, hogy amikor Gótama urat megkérdezik, hogy akinek az elméje így felszabadult, az 'újra megjelenik … nem jelenik meg újra … megjelenik és nem is jelenik meg újra … sem megjelenik, sem nem jelenik meg újra', ő minden esetben azt válaszolja 'nem lehet róla azt mondani, hogy …'? Gótama úr, én most teljesen elvesztettem a fonalat, most össze vagyok zavarodva. Amit eddig tisztán értettem az eddigi beszélgetéseinkből, most teljesen elvesztett.

Az én-nélküliség jellegzetességéről

SN 22.59 Anatta-lakkhana Szutta
Ez a Buddha második beszéde, amiben az anatta (nem-én, én-nélküli) alapelvéről beszél az öt aszkétával. Kérdésekkel rávezeti a őket arra, hogyan ismerhető fel közvetlen tudással minden dolog anatta tulajdonsága. Ezek a kérdések mutatják be, hogy nem lakozhat 'én' az öt léthalmazban — vagyis a fizikai formában, érzésben, észlelésben, elme-képződményben, tudatban, amivel hajlamosak vagyok úgy azonosulni, mint az 'én'. A szutta azt is szemlélteti, milyen jó tanító volt a Buddha: a beszéd végén, mind az öt aszkéta eléri a teljel Felébredést (arahatta).

+mutasd az idézetet

– Szerzetesek, hogyan vélekedtek: állandó a forma, vagy állandótlan?
– Állandótlan, tiszteletreméltó Urunk.
– Mármost ami állandótlan, az szenvedésteli, vagy kellemes?
– Szenvedésteli, tiszteletreméltó Urunk.
– Mármost ami állandótlan, ami szenvedésteli, miután alá van vetve a változásnak, arról helyes-e eképpen vélekedni: „Ez az enyém, ez én vagyok, ez az én énem?”
– Nem, tiszteletreméltó Urunk.

Egy Élő

SN 23.2 Szatta Szutta
A Buddha egy drámai hasonlattal magyarázza el, hogyan vessünk véget az öt léthalmazhoz való ragaszkodásunknak.

A Konfliktusmentesség Kifejtése

MN 139. Araṇavibhaṅga Szutta

+mutasd az idézetet

Azt mondottuk: ’A Tathágata által felfedezett középút kerüli mindkét végletet; belátást és tudást eredményez, s békéhez, közvetlen fölismeréshez, megvilágosodáshoz, nibbánához vezet.’ S mire vonatkozólag mondottuk ezt? Itt a Nemes Nyolcrétű Ösvényről van szó: ez a Helyes Szemlélet, Helyes Szándék, Helyes Beszéd, Helyes Cselekvés, Helyes Megélhetés, Helyes Erőfeszítés, Helyes Éberség és Helyes Koncentráció.

Dhamma Mindenkinek

Ácsán Lí Dhammadháró
Ebben a rövid beszédben Ácsán Lí néhány alapelvet idéz fel a helyes életmódról a Buddha tanításával összhangban, mind a világi emberek és a kolostorban élők számára. A beszéd szerkezetét az Ováda Pátimokkha adja, egy rövid vers amit hagyományosan a februári telihold napján, Māgha Pūjā alkalmával szavalnak el.

+mutasd az idézetet

A tanítások amikről beszélni akarok az Ováda-Pátimokkhából valók, a Pátimokkha Sürgetésből. Ez egy olyan beszéd, ami a Buddha utasításainak megfelelően felavatottak kötelességeivel foglalkozik, de ezek a gyakorlatok éppúgy érvényesek a világi emberekre is. A világi emberek vállalhatják ezeket a gyakorlatokat és jó embert nevelhetnek magukból, így lehetnek szemek, fülek, lábak, lábfejek és kezek, akik segítenek gondoskodni a vallás munkájáról és segítenek a virágzásában.

Ezek az irányelvek, amik mindannyiunkra érvényesek, hat pontba vannak sorolva:

anúpavádó	– nem veszekedve
anúpaghátó	– nem bántóan
pátimokkhe csa szamvaró	– visszafogottan a pátimokkhának megfelelően
mattannyutá csa bhattaszamim	– mértéktartóan az étellel
patanycsa szajanászanam	– egyedüllétben élve
adhicsitte csa áyógó:	– eltökélten a kimagasló elme&szívért
étam buddhána-szászanam.	– ez a Buddhák utasítása.

Az Egész a Változásról Szól

Thánisszaró Bhikkhu
Mit akart a Buddha valójában mondani aniccsáról (állandótlanság és változás) ? A múlandóság ténye vajon azt tanítja nekünk (ahogy egyes népszerű tanítások állítják), hogy meg kell tanuljuk "magunkhoz ölelni az élményeinket ragaszkodás nélkül", hogy birtokunkban van a szabadság "létrehozni olyan világot amilyenben csak élni akarunk" ? Valójában, a Buddha tanításai aniccsáról valami sokkal hasznosabbat és mélyebb értelműt nyújtanak.

+mutasd az idézetet

„Mi az, amit ha megteszek, az eredménye az én hosszútávú jólétem és boldogságom lesz?”

Ez egy szívből jövő kérdés, amit a minden tudatos cselekedet mögött álló vágy mozgat: olyan szintű élvezeteket elérni, ami megéri a ráfordított erőfeszítést. Ez abból a felismerésből pattan ki, hogy az élet erőfeszítést igényel, és ha nem vigyázunk, egész élethosszokat hiábavalóan élhetünk le. Ez a kérdés, a mögötte lévő felismerésekkel és vágyakkal, adja meg a környezetet ahhoz a szemléletéhez, amivel a Buddha a változásra tekint. Ha közelebbről megvizsgáljuk, megtaláljuk benne a magokat a belátásaihoz a változás létrehozásába és fogyasztásába.

Hozzáadott új tartalom:

Hozzáadott új tartalmak (emailben értesíts)³

További szutták a Khandha Szamjuttából és egy Dhamma-beszéd az én-telenségről

1256482838|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

SN 22.43 Attadīpa Szutta — Magatoknál mint szigetnél
SN 22.44 Paṭipadā — Az út
SN 22.45 Aniccatā Szutta (1) — Állandótlan (1)
SN 22.46 Aniccatā Szutta (2) — Állandótlan (2)
SN 22.47 Samanupassanā Szutta — A dolgok megragadásának módjai
SN 22.48 Khandha Szutta — Halmazok

Ácsán Brahmávamszó: Anattá (Nem-én) Ez a dhammabeszéd a 3 jellegzetesség egyikét, az én-telenséget (anattā) mutatja be. Ácsán Brahm leírja, hogyan juthatunk el ennek belátásához: mit kell megfigyelnünk ahhoz, hogy újabb és újabb oldalait, "szintjeit" lássuk meg annak, amit az én-ünknek hiszünk, és a különféle belátások hogyan mutatják meg, hogy az én-be vetett hitünk a valóság téves értelmezésén alapul.

Újabb szutták a Khandha Szamjuttából és egy szép hasonlat a Védaná Szamjuttából

1254685730|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

SN 22.37 Ánanda (1)
SN 22.38 Ánanda (2)
SN 22.39 A Tannak megfelelően (1)
SN 22.40 A Tannak megfelelően (2)
SN 22.41 A Tannak megfelelően (3)
SN 22.42 A Tannak megfelelően (4)

SN 36.12 Az égen

Egy szutta arról, mik a szerzetesek és világiak erényei és egy másik a halál miatti aggodalomról

1252398991|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

A Snp 2.24 Dhammika szuttában a Buddha elmondja, hogyan cselekszik erényes módon egy szerzetes, és milyen szabályokat kövessen egy világi.

A AN 6.16 Nakula szüleiről szóló szövegből megtudhatjuk, hogyan segít egy bölcs feleség — a Buddha tanítására támaszkodva — nagybeteg férjének a gyógyulásban.

Egy szutta a halál elkerülhetetlenségéről, egy a nézetekről és egy a 7 kincsről

1252067555|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

SN 3.25 A hegyek hasonlata szuttában a Buddha rávezeti Paszénadi királyt arra, mik az igazán fontos értékek az életben.

AN 10.93 A nézetek szuttában Anáthapindika kifejti a Buddha tanítását a más nézeteket valló vándoraszkétáknak, és ezt a Buddha követendő példának tartja.

AN 7.6 A kincsekről szóló beszédben a Magasztos felsorolja a bölcsek hét kincsét.

Bemutatkozás, 4 új szutta és egy nagyszerű írás az ürességről

1251803143|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

A Magunkról oldalon bemutatkozunk, és néhány szóban vázoljuk, milyen elvek alapján szerkesztjük az oldalt.

A MN 143. Tanácsok Anáthapindikának szuttában Száriputta praktikus tanácsokat ad egy világinak arról, hogyan viselhető el szenvedés nélkül a betegség.

Az AN 4.255 A családról szóló beszédben a Buddha felsorolja, hogyan őrizhető meg a család vagyona.

Az AN 10.69 A beszélgetések témáiról (1) tartott beszédben a Buddha a fecsegéstől mentes, helyes beszéd témáit mondja el a szerzeteseknek.

Az Uda 5.5 Upószatha udánában¹ a Pátimokkha recitálásának ürügyén a Buddha arról beszél, mi az óceán 8 tulajdonsága, amihez a Dhamma és a Vinaja hasonlatos.

Thanissaro Bhikkhu Ürességről szóló nagyszerű esszéje pedig megmutatja, hogyan lehet megtalálni az ürességről szóló tanítást a mindennapi tapasztalatokban.

Lábjegyzetek

2 híres szutta a Maddzshima Nikájából

1251385492|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

MN 70. Kitágiriben játszódik az a beszéd, melyben a Buddha tisztázza a délutáni étkezés kérdését, és kifejti, hogy ki mindenki az, akinek éber figyelemmel kell gyakorolnia.

A MN 117. A Nagy Negyvenes-ben a Nemes Nyolcas Ösvény kifejlesztéséről és annak - az arahatsághoz eljuttató - további két tényezőjéről szól, különös hangsúllyal a "helyes nézet, helyes erőfeszítés, helyes éberség" hármasán.

4 szutta a jövő veszélyeiről és egy további rengeteg hasonlattal

1250892787|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

Mindazokról a veszélyekről, amik a szerzetesek a jövőben fenyegetik:

AN 5.77 Anāgata-bhaya Szutta — Beszéd a jövő veszélyeiről 1
AN 5.78 Anāgata-bhaya Szutta — Beszéd a jövő veszélyeiről 2
AN 5.79 Anāgata-bhaya Szutta — Beszéd a jövő veszélyeiről 3
AN 5.80 Anāgata-bhaya Szutta — Beszéd a jövő veszélyeiről 4

És egy szutta a 4 elemről, a halmazokról, az érzékelési területekről és a megszabadulásról sok-sok hasonlatban a viperáktól addig, h az ember kézzel-lábbal evickélve átkel a túlsó partra:

SN 35.197 Āsivisopama Szutta — A viperák

Egy szutta a boldog házasságról és egy a tisztességtelen vagy tisztességes életről

1250510499|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

AN 4.55 Összhangban élni A Buddha tanácsot ad Nakula szüleinek, hogyan lehetnek boldogok együtt ebben az életben és a következőben.

MN 110. Rövidebb tanítóbeszéd a Telihold Estjén Tanítóbeszéd arról, mitől tisztességes vagy tisztességtelen valaki. Mit gondol, mond és tesz, milyen barátokat választ és mit hisz az, aki az egyik kategóriába tartozik, és aki a másikba. A beszédből megtudni azt is, hogy a pokolba és állatnak születni a tisztességtelenség gyümölcse, embernek és istennek születni pedig a tisztességé.

3 istenes szutta, egy a könnyek tengeréről, egy a függő keletkezésről és egy béklyókról

1250011628|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

A Devata-saṃyutta elejéről 3 szutta, amelyben istenségek szólalnak meg, ráadásul versben:

SN 1.3 A gyászos vég
SN 1.9 Hiú önteltség
SN 1.41 Az égő ház

A világon lévő szenvedésről és az attól való megszabadulásról szól a SN 15.3 A könnyek. A függő keletkezés részletes magyarázata a SN 12.2 A Függő Keletkezés elemzése. A SN 35.191 A tiszteletreméltó Kotthitának szóló beszédben Száriputta elmondja, hogyan keletkeznek az érzék(szerv)i észlelés béklyói.

Közben felkerült a bővített leírás A páli nyelvről, Ruzsa Ferenc jóvoltából.

Egy szutta az igazság felismeréséről, egy a vágyakról, egy pedig a lármás szerzetesekről

1249738901|%e %b %Y, %H:%M %Z|agohover

MN 95. Caṅkī Szutta — Beszélgetés Csankínál (részlet) Egy felfuvalkodott fiatal bráhmin kérdezi a Buddhát az igazság oltalmazásáról és az igazság felismeréséhez vezető útról. Válaszában a Buddha rámutat, hogy megfelelő tanítót kell választani, és felsorolja, mi mindent kell kifejlesztenie magában a tanítványnak, hogy eljusson az igazság felismeréséig.

Unnábha, a brahman (SN 51.15) tanítást kap Ánandától arról, hogy az arahantság eléréséhez szükséges-e vágy, erőfeszítés és a vágyak kioltásának szándéka.

Jaszódzsa vándoraszkétát és 500 tanítványát (Ud. 3.3) meghívja a Magasztos, de azok túl nagy lármát csapnak, így nem maradhatnak. Később azonban megmutatják, hogy el tudják nyugtatni a testüket és tudatukat, és a Buddhával együtt rendíthetetlen elmélyedésben időznek.

Lábjegyzetek

1. a magadhít

2. Az itt felsorolt dolgok a személyiségnek azok az összetevői (khandha), melyekkel azonosulunk. A khandha szót "tüzelő"-nek is szokták fordítani.

3. A megjelenő oldalon add meg az email címed és írd be a biztonsági kódot. Kattints a Complete gombra és kapni fogsz egy megerősítő emailt egy aktiváló linkkel, kattints rá és kész a feliratkozás.