Maddzshima Nikája

Majjhima Nikāya

A Közepes Szövegek Gyűjteménye

• MN 1. Mulapariyāya Szutta — A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd Pressing L.

• MN 2. Sabbāsava Szutta — Az Indulatok Megsemmisítése Vekerdi J. Tenigl L. (részlet)

• MN 3. Dhammadāyāda Szutta — Az Igazság örökösei Anatta A Buddha felszólítja a szerzeteseket, hogy a Tanítás, a Dhamma örökösei legyenek, és ne az anyagi dolgokat, a test szükségleteit vegyék örökségükként. Ezután a Tiszteletreméltó Száriputta tovább beszél erről a témáról, és kifejti, hogy a tanítványok hogyan képezzék magukat úgy, hogy a Buddha örökösei legyenek a Dhammában.

• MN 4. Bhaya-bherava Szutta — Félelem és Rettegés Vekerdi J.

• MN 5. Anaṅgaṇa Szutta — Romlottságtól mentesen Anatta A Tiszteletreméltó Száriputta egy tanítóbeszédet ad a szerzeteseknek a romlottság, a szégyenfoltok jelentéséről. Arról tanít nekik, hogy egy szerzetes romlottá, szégyenletessé válik, amikor gonosz vágyak befolyása alá kerül.

• MN 6. Ākaṅkheyya Szutta — Amit a szerzetes kívánhat Anatta A Buddha kihangsúlyozza, hogy az erényesség egy szerzetes képzésének az alapja; ezután sorra veszi milyen hasznokra tesz szert egy szerzetes, ha megfelelően beteljesíti a képzést.

• MN 7. Vatthūpama Szutta — A ruhahasonlat Fenyvesi R. Köteles G. A Buddha plasztikus hasonlattal mutatja be a tiszta és a szennyezett tudat közötti különbséget, és felhívja egy Bháravádzsa nevű brahman figyelmét arra, hogy mi lenne a helyes módja a rituális fürdésnek, önmagunk megtisztításának.

• MN 8. Sallekha Szutta — Megtisztulás Máthé V. Vekerdi J. A Buddha a szív megtisztításáról tanít: utasításokat ad arra, hogy a szívben megjelenő ügyetlen és káros tulajdonságok, szokások, hogyan törölhetők el meditálással.

• MN 9. Sammādiṭṭhi Szutta — Helyes Szemlélet Anatta Tenigl L. (részlet 1, 2, 3, 4) A Szávatthiba látogató szerzeteseket a Tiszteletreméltó Száriputta egy tanítóbeszéddel fogadja. Aki elengedi a tévhiteit, és éberen megvizsgálja a dolgokat ahogy azok valójában vannak, megalapozza magában a Helyes Szemléletet, vagyis, hogy a dolgok feltételektől függőek és ezért állandótlanok. Ezt téve, a nemes tanítvány véget vet a Szenvedésnek, még ebben az életében. Tiszt. Száriputta rámutat, hogy az ügyetlen (akusala) rögeszmék elhagyásához és a dukkha, a szenvedés végéhez bölcs ítélőképességre van szükség. De nem kell a világon mindent megérteni, elegendő a függő-keletkezés bármely két egymást követő pontja közötti összefüggés megértése. Két mai tanító szavaival: "Éberséggel¹ az érintkezésnél², nincs rá esély, hogy szenvedés szülessen." (Ácsán Buddhadásza); "Ha van időd ébernek lenni, van időd meditálni." (Ácsán Cshá)

• MN 10. Mahā-satipaṭṭhāna Szutta — Az Éberség Alapzatai (hosszabb beszéd) Tenigl L. (részlet)

• MN 13. Mahā-dukkhakkhandha Szutta — A Szenvedések Láncolata (hosszabb beszéd) Vekerdi J.

• MN 14. Cūḷa-dukkhakkhandha Szutta — A Szenvedések Láncolata (rövidebb beszéd) Vekerdi J.

• MN 17. Vanapattha Szutta — Erdei Remeteség Vekerdi J.

• MN 20. Vitakka-saṇṭhāna Szutta — A Gondolatok Kordában Tartása Vekerdi J.

• MN 21. Kakacūpama Szutta — Példázat a Fűrészről Vekerdi J.

• MN 22. Alagaddūpama Szutta — Példázat a Kígyóról Vekerdi J. Tenigl L. (részlet)

• MN 25. Nivāpa Szutta — Csalétek Vekerdi J.

• MN 28. Mahā-hatthipadopama Szutta — A nagy elefántlábnyom-hasonlat Fenyvesi R. Tenigl L. (részlet 1, 2) A Buddha kifejti a Négy Nemes Igazságot, bemutatja a fizikai formát/testet alkotó öt elemet, valamint azok egymástól való függését és mulandóságát. Leírja, hogyan lehet ezeken a (bennünk és rajtunk kívül lévő) elemeken szemlélődve egykedvűségre szert tenni, végül pedig hangsúlyozza a függő keletkezés belátásának fontosságát — ez alkalommal az öt ragaszkodás-halmaz vonatkozásában.

• MN 29. Mahā-sāropama Szutta — Példázat a Keményfáról Vekerdi J.

• MN 33. Mahā-gopālaka Szutta — A Csordapásztor (hosszabb beszéd) Vekerdi J.

• MN 34. Cūḷa-gopālaka Szutta — A Csordapásztor (rövidebb beszéd) Vekerdi J.

• MN 35. Cūḷa-saccaka Szutta — Szaccsaka (rövidebb beszéd) Vekerdi J.

• MN 36. Mahā-saccaka Szutta — Szaccsaka (hosszabb beszéd) Vekerdi J.

• MN 38. Mahā-taṇhāsaṅkhaya Szutta — A Létszomj Kioltása (hosszabb beszéd) Vekerdi J.

• MN 40. Cūḷāssapura Szutta — Az Asszapurai Beszéd (rövidebb beszéd) Vekerdi J.

• MN 43. Mahā-vedalla Szutta — A kérdések és feleletek hosszabb sorozata Tenigl L. (részlet 1, 2)

• MN 44. Cūḷa-vedalla Szutta — A kérdések és feleletek rövidebb sorozata Máthé V. Tenigl L. (részlet 1, 2) Dhammadinná szerzetesnő tisztázza azokat a kérdéseket, amiket korábbi férje, Viszákha tesz fel neki különböző témákról: a személyiség, az én-azonosság kialakulása és megszűnése; átható megértése az érzések igaz természetének; a nibbána megvalósítása.

• MN 45. Cūḷa-dhammasamādāna Szutta — Életelvek (rövidebb beszéd) Vekerdi J.

• MN 52. Aṭṭhakanāgara Szutta — Az atthakanágarai férfi Fenyvesi R. Ánanda elmondja Daszanának (az Atthakanágarából származó világinak), melyik 11 kapu vezet a "haláltalan"-hoz. A meditáció 11 fajtáját sorolja fel, amely során a gyakorló — elhagyva a bilincseket/béklyókat — olyan minőségeket (tudattartamokat) tapasztal meg, amik a megszabaduláshoz vezetnek.

• MN 54. Potaliya Szutta — Pótalija Vekerdi J. Tenigl L. (részlet)

• MN 55. Jīvaka Szutta — Dzsívaka Vekerdi J.

• MN 57. Kukkuravatika Szutta — Kutyautánzó Vekerdi J. Ivánovics B.

• MN 58. Abhayarājakumāra Szutta — Abhaya Hercegnek (a Helyes Beszédről) Vekerdi J. Nyitrai G. Abhaya Herceget ráveszik, hogy próbálja meg kifordítani a Buddha szavait egy trükkös kérdéssel. Ehelyett viszont az történik, hogy a Buddha a Nyolcrétű Út egyik eleméről, a Helyes Beszédről (sammā-vācā) tanít Abhaya Hercegnek. A szutta, miközben a Helyes Beszédről tanít, egyúttal példa is a Helyes Beszéd gyakorlására.

• MN 59. Bahuvedaniya Szutta — Az érzetek tapasztalásáról Kiss Cs.

• MN 60. Apaṇṇaka Szutta — Egy biztos megoldás Kolozsvári Á.

• MN 61. Ambalaṭṭhikā-rāhulovāda Szutta — Tanítások Ráhulának a Mangó-sziklánál Fenyvesi R. A Buddha saját, 7 éves fiát tanítja arra, hogy hogyan szemlélődjön a testi, szóbeli és gondolati cselekedetei fölött. Rámutat, hogy az elővigyázatosság, figyelmesség és megbánás, majd az ennek nyomán létrejövő elővigyázatosság, figyelmesség stb. folytonos gyakorlása szellemi frissességhez és örömhöz vezet.

• MN 62. Mahā-rāhulovāda Szutta — A Ráhulának szóló nagyobbik tanítóbeszéd Fenyvesi R. A Buddha a már 18 éves Ráhulát tanítja az 5 halmaz éntelenségére. Megmutatja a ragaszkodásmentességhez és éber tudatossághoz vezető utat: a belső- és külső elemeken való szemlélődést, a 4 brahma-vihára gyakorlását, a tisztátalanságon és mulandóságon való meditációt és a légzés éber tudatosságának kifejlesztését.

• MN 63. Cūḷa-māluṅkya Szutta — Málunkjáputta (rövidebb beszéd) Vekerdi J. Tenigl L. (részlet)

• MN 70. Kīṭāgiri Szutta — Kitágiriben Kolozsvári Á.

• MN 72. Aggivacchagotta Szutta — Vacchagottának a Tűzről Vekerdi J. Nyitrai G. Tenigl L. (részlet) A Buddha kifejti egy vándor-zarándoknak, miért nem tartja magát semmilyen elméleti, spekulatív nézőponthoz. A kialudt tűz példájával szemlélteti, mi a sorsa egy felszabadult lénynek.

• MN 74. Dīghanakha Szutta — Díghanakhának Csimma V. és Tóbel I.

• MN 75. Māgaṇḍiya Szutta — Mágandija Vekerdi J.

• MN 77. Mahā-sakuludāyisuttaṃ — Szakuludáji (hosszabb beszéd) Vekerdi J.

• MN 86. Angulimāla Szutta — Angulimála Obsitos I. Kalandos és elgondolkodtató történet egy rablóról, aki ujjperceket hord a nyakában füzérként. Tanítás a tettekről és azok gyümölcséről, a gonosztevők megfékezésének sokféle módjáról és arról, mennyire jó választás a Buddha Tana.

• MN 87. Piyajātika Szutta — Amit Szeretünk Vekerdi J.

• MN 90. Kaṇṇakatthala Szutta — Kannakatthalában Ripcse J. és Saskői A. Esettanulmány arról, hogy a társadalmi előnyök hogyan válhatnak akadállyá a szellemi úton. A beszélgetés a megszabaduláshoz szükséges tényezőkre fókuszál – amely minden ember számára elérhető kaszttól, fajtól függetlenül – miközben a finoman szatirikus kerettörténet bemutatja, hogy egy király vagy bármely magas rangú személy élete mi módon akadályozza ezeknek a tényezőknek a kibontakozását.

• MN 93. Assalāyana Szutta — Asszalájana Vekerdi J.

• MN 95. Caṅkī Szutta — Beszélgetés Csankínál Kolozsvári Á. (részlet) Egy felfuvalkodott fiatal bráhmin kérdezi a Buddhát az igazság oltalmazásáról és az igazság felismeréséhez vezető útról. Válaszában a Buddha rámutat, hogy megfelelő tanítót kell választani, és felsorolja, mi mindent kell kifejlesztenie magában a tanítványnak, hogy eljusson az igazság felismeréséig.

• MN 96. Esukārī Szutta — Észukárí Vekerdi J.

• MN 97. Dhānañjāni Szutta — Dhánandzsáni Fenyvesi R.

• MN 106. Āneñjasappāya Szutta — A rendíthetetlenséghez elvezető útról szóló beszéd Hadházi Zs.

• MN 109. Mahā-puṇṇama Szutta — Hosszabb tanítóbeszéd a Telihold Estjén Ripcse J. Tenigl L. (részlet 1, 2, 3) A szutta halmazok és az én viszonyáról szól. Amikor egy tanítvány hibát vél felfedezni ebben az elméletben, a Buddha megmutatja, hogy a halmazokról szóló tanítást nem metafizikai elméletként kell látni, hanem egy eszközként arra, hogy hátra hagyjuk a ragaszkodást.

• MN 110. Cūḷa-puṇṇama Szutta — Rövidebb tanítóbeszéd a Telihold Estjén Ripcse J.

• MN 111. Anupada Szutta — Egymás után, ahogy történt HoD A szutta Száriputta meditációs fejlődését mutatja be: a(z alsóbb) dzshánák elérését, az ott megjelenő, fennáló és eltűnő tudattartamok figyelését, a felülemelkedett egykedvűséget, a felsőbb dzshánák elérését és a megszabadulás tudatos megtapasztalását.

• MN 113. Sappurisa Szutta — Az Igaz Ember Pressing L.

• MN 117. Mahācattārīsaka Szutta — A Nagy Negyvenes Kolozsvári Á.

• MN 118. Ānāpānasati Szutta — A Légzés Tudatosításáról Farkas P. Pressing L. Tenigl L. (részlet) Egyike a legfontosabb szövegeknek, kezdő és veterán meditálók számára egyaránt; ebben a szuttában található a Buddha térképe a meditációs gyakorlás teljes útvonalához, aminek bejárásához a légzés meditációt használja járműként. A légzés tudatosításának egyszerű gyakorlata fokozatosan végigvezeti a gyakorlót a fejlődés 16 egymást követő szakaszán, ami a Teljes Felébredésben teljesedik ki.

• MN 119. Kāyagatāsati Szutta — A Test tudatosításáról Pressing L. Fenyvesi R.

• MN 121. Cūḷasuññata Szutta — Az ürességről szóló rövidebb tanítóbeszéd Fenyvesi R. Hol időzik a Buddha? A Buddha kifejti Ánandának, mit ért "üresség" alatt, és mik az ürességet szemlélő meditáció szintjei és eredménye.

• MN 122. Mahāsuññata Szutta — Az ürességről szóló hosszabb tanítóbeszéd Fenyvesi R.

• MN 128. Upakkilesa Szutta — Tökéletlenségek Tenigl L. (részlet)

• MN 131. Bhaddekaratta Szutta — Egy érdemesen töltött nap Nyitrai G. Fenyvesi R. Ebben a felkavaró szuttában a Buddha kiemeli milyen életbevágóan fontos, hogy az ember szilárdan a jelen pillanatba gyökerezve tartsa a figyelmét. Végülis, a múlt már elhaladt, a jövő pedig még nincs itt; ez a jelen pillanat jelent mindent amink van.

• MN 135. Cūḷakammavibhaṅga Szutta — A tettek elemzésének rövidebb változata Fenyvesi R. A Buddha elmagyarázza, miért lesz valaki gazdag vagy szegény, egészséges vagy beteg, születik újra a pokolban vagy a mennyben. A válasz roppant egyszerű: az ember tettei maguk azok, melyek ítéletet mondanak az ember felett.

• MN 136. Mahākammavibhaṅga Szutta — A cselekvésről szóló hosszabb tanítóbeszéd Darvas G. A Buddha a tettekről és azok következményeiről beszél. Kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű tanítás, hiszen soha nem tudhatjuk biztosan, hogy valamilyen rossz vagy jó tettenek az eredményét nem befolyásolja-e egy másik (korábbi vagy későbbi) tett hatása.

• MN 137. Saḷāyatanavibhaṅga Szutta — A hat érzék-tartomány vizsgálata Fenyvesi R. A gyakorlás során felbukkanó érzelmekről és azok okos használatáról szóló beszéd, amelyben szó kerül még arról is, hogy milyen (érzelmekkel viseltetik a tanítványok iránt) a jó tanító.

• MN 139. Araṇavibhaṅga Szutta — A Konfliktusmentesség Kifejtése Pressing L.

• MN 140. Dhātuvibhaṅga Szutta — Az elemek bemutatása Csíky F. Egy meglehetősen bizarr kerettörténetbe ágyazva (Pukkuszátit "elüti" egy tehén) a Buddha az elemekről beszél: egyfelől az észlelés/tapasztalás 18 tényezőjéről, másfelől a 6 nagy elemről (föld, víz, tűz, szél, tér, tudat).

• MN 141. Saccavibhaṅga Szutta — A Négy Nemes Igazság Kifejtése Fenyvesi R. Tenigl L. (részlet 1, 2)

• MN 143. Anāthapiṇḍikovāda Szutta — Tanácsok Anáthapindikának Kolozsvári Á.

• MN 144. Channovāda Szutta — Tanács a tiszteletreméltó Cshannának Fenyvesi R. A tiszteletreméltó Száriputta le akarja beszélni a súlyos betegségben, nagy fájdalmak közt szenvedő tiszteletreméltó Cshannát az öngyilkosságról. Azonban mikor látja, hogy Cshanna már nem tekint én-nek semmit sem, belátja, hogy Cshanna képes maga dönteni a sorsáról. Mivel Cshanna hibátlan életet élt, tettét a Buddha is jóvá hagyja — Cshanna pedig halála pillanatában megszabadul.

• MN 147. Cūḷa-rāhulovāda Szutta — A Ráhulának szóló rövidebb tanítóbeszéd Fenyvesi R. A Buddha megmutatja Ráhulának az arahatsághoz vezető utat, amely az érzékszervi tapasztalások (és az öt léthalmaz) mulandóságának, szenvedésteliségének és én-telenségének belátásán át vezet.

• MN 148. Chachakka Szutta — A hatok hat csoportja HoD.

• MN 151. Piṇḍapātapārisuddhi Szutta — Az alamizsna megtisztítása Fenyvesi R. Orsovszky Gy.A Buddha első leckéje a tanoncoknak: "Minden élőlényt táplálék tart fenn." A szutta az üresség gyakorlását az alamizsnával, étellel kezdi tanítani, de a lényeg a létezés alapvető működéséig hatol. Négy táplálék gátolja meg a lények elmúlását: fizikai táplálék, az érzékek érintkezése a világgal, a szándék vagy akarat, és a tudat. Minden élőlénnyel együtt ugyanabban a helyzetben vagyunk: Ahol szenvedély, öröm és sóvárgás van e négy táplálék iránt, a tudat ott újra megjelenik, és folytatódik a függő-keletkezés, újra van fájdalom, siránkozás és veszteség, újra van öregség, betegség és halál. A tudat megjelenik, mint egy ház ablakán besütő fény megjelenik a falon, ami meggátolja a természetes útját. Ha nincs fal, a földön jelenik meg. Ha nincs fal, nincs föld, nincs ami gátolja az útját csak üresség van, hol jelenik meg? Ha nincs szenvedély, öröm és sóvárgás a négy táplálék iránt, csak üresség van, a tudat hol jelenik meg újra? Mi a természetes útja?

• MN 152. Indriyabhāvanā Szutta — A képességek fejlesztése Fenyvesi R. Mihalik D. Tanítás, amelyben a Buddha megtréfál egy Uttara nevű brahmant, majd Ánanda kérésére kifejti, hogy mik a nem-érzékeléshez vezető képességek (indriya) és mit ér velük a gyakorló.

Lábjegyzetek

1. sati: éberség, figyelem, emlékezet

2. phassa: érintés, kapcsolat, az érzékek kapcsolata az érzék-tárgyakkal (szem - fény, fül - hang, stb.)