§ Iti 1.22
Így mondta a Beérkezett, az Arahat, tőle így hallottam:
„Szerzetesek, ne féljetek az érdemes cselekedetektől1! Másként így mondhatnám: ami áldott, kívánatos, kellemes, kedves, nagyszerű – vagyis ami az érdem cselekedete. Ismerem ezeket, hosszú ideig cselekedtem érdemdús tetteket, hosszan tapasztaltam a kívánatos, kellemes, kedves, nagyszerű eredményeket. Hét évig fejlesztettem a tudatomban a jószándékot2, aztán a kiterjedések és összehúzódások hét világkorszakának idején át nem tértem vissza erre a földre. Mikor egy világkorszak összehúzódott, az Áramló Sugárzás birodalmába mentem. Mikor egy világkorszak kiterjeszkedett, egy üres Brahma világban tűntem fel újra, ott én voltam a Nagy Brahma, a Győzhetetlen Hódító, Mindentlátó, az Erővel Bíró. Aztán harminchatszor voltam Szakka, az istenek uralkodója, több százszor voltam király, kerékforgató uralkodó, a Dhamma igazságos királya, a föld négy sarkának leigázója, tartós hatalmat gyakorolva a vidék felett, felruházva a hét kinccsel3, nem is említve hányszor voltam helyi király/vezető. Az a gondolatom támadt: mely tetteim gyümölcse, eredménye ez, hogy ekkora erővel és hatalommal bírok? Aztán az a gondolatom támadt: ez háromféle tettem eredménye, hogy ekkora erővel és hatalommal bírok: úgymint adakozás4, önuralom5, megfékezés6.” Ez az értelme annak, mit a Beérkezett mondott. Erre való tekintettel mondta ezt:
Gyakoroljátok az érdem tetteit,
Hosszantartó boldogságot kaptok,
Fejlesszétek az adakozás7
Az összhangban lévő élet8,
A jószándék9 képességét
Ezzel a három dologgal,
mik fejlesztve örömet hoznak,
A bölcs a tiszta öröm világában
tűnik fel újra.
Ebben az értelemben mondta ezt a Beérkezett, ahogy tőle hallottam.
(Fordította: Técsi Judit)
§ Iti 1.24
Így mondta a Beérkezett, az Arahat, tőle így hallottam:
„Ha egy személy egy világkorszak hosszan vándorolna és születne újra, olyan sor csontot, olyan köteg csontot, olyan halom csontot hagyna hátra, mint itt a Vepulla hegy, ha valaki összegyűjtené és az egyben maradna. Ez az értelme annak, mit a Beérkezett mondott. Erre való tekintettel mondta ezt:
Egyetlen személy
csonthalma, mit egy eónig összegyűjt,
akkora halom lenne,
mint ez a hegy,
így mondta a Nagy Látó.
(Magadha királyság hegy-gyűrűjén mondta ezt,
a Keselyű Oromtól északra lévő
magas Vepulla hegyen)
De ha az a személy látja
igaz bölcsességgel10
a Négy Nemes Igazságot -
szenvedést,
szenvedés okát
szenvedés megszűntetését
és a Nemes Nyolcas Ösvényt,
az utat a szenvedés elcsendesítéséhez –
ő legfeljebb hétszer
tér még vissza, majd,
minden bilincs megszűnésével,
véget vet
a szenvedésnek.
Ebben az értelemben mondta ezt a Beérkezett, ahogy tőle hallottam.
(Fordította: Técsi Judit)
§ Iti 1.27
Így mondta a Beérkezett, az Arahat, tőle így hallottam:
„Bármely terület, ahol érdemeket11 szerezhetsz, hogy (az égben) jöjj létre, a jószándék12 általi elme-megszabadulás13 egy tizenhatod részével sem ér fel. A jószándék - felülmúlva őket – ragyog, tündököl és fénylik.
Mint ahogy a csillagok fénye nem ér fel a hold ragyogásának egy tizenhatod részével sem, ahogy a hold – felülmúlva őket – ragyog, tündököl és fénylik, így bármely terület, ahol érdemeket szerezhetsz, hogy az égben jöjj létre, a jószándék általi elme-megszabadulás egy tizenhatod részével sem ér fel. A jószándék - felülmúlva őket – ragyog, tündököl és fénylik.
Épp, mint az utolsó esős hónapban ősszel, mikor az ég kitisztul és felhőtlen lesz, a nap, felemelkedvén az égre lebírja a sötétségbe merülő űrt, ragyog, tündököl és fénylik, ugyanígy bármely terület ahol érdemeket szerezhetsz, hogy az égben jöjj létre, a jószándék általi elme-megszabadulás egy tizenhatod részével sem ér fel. A jószándék - felülmúlva őket – ragyog, tündököl és fénylik.
Épp, mint a hajnal előtti sötétségben a hajnalcsillag, ahogy ragyog, tündököl és fénylik, ugyanígy bármi terület ahol érdemeket szerezhetsz, hogy az égben jöjj létre, a jószándék általi elme-megszabadulás egy tizenhatod részével sem ér fel. A jószándék, - felülmúlva őket – ragyog, tündököl és fénylik.” Ez az értelme annak, mit a Beérkezett mondott. Erre való tekintettel mondta ezt:
Mikor valaki éberen fejleszti
a határtalan jószándékot,
bilincsei elkopnak,
ahogy meglátja
a ragaszkodás végét.
Ha romlatlan tudattal
jót akarsz
akár csak egy lénynek is,
előre jutsz általa.
Egy Nemes Személy
együttérző14 elmével fordul
minden lény felé,
így érdemeket bőven szerez.
Királyi látnokok, kik legyőzték
a lényektől nyüzsgő földet,
áldozatot mutattak:
lóáldozatot, emberáldozatot,
víz rítust, szóma rítust
és az ”Akadálytalant”15
de ezek nem érnek fel
egy jól-fejlesztett jóakaratú tudat
egytizenhatod részével sem,
ahogy az összes csillagkép
sem ér fel
a holdfény egy tizenhatodával sem.
Aki nem öl,
se nem ölet,
nem igáz
és nem igáztat
jószándékkal minden iránt
senkivel sem ellenséges.
Ebben az értelemben mondta ezt a Beérkezett, ahogy tőle hallottam.
(Fordította: Técsi Judit)
(További fordítások: Pressing Lajos)
