(33) A nyílkészítő egyenes, sima nyílvesszőket készít;
a bölcs is kisimítja remegve vibráló, ingatag elméjét,
melyet oly nehéz szilárdan tartva irányítani.
33. Csapongó, szerteágazó, elkószáló gondolatát
egyenesítse ki a bölcs, mint nyílvesszőt fegyverkovács.
(34) Miként a hal, melyet kiragadtak
vízi otthonából és a szárazföldre dobtak,
éppúgy ficánkol kétségbeesve az elme,
hogy kiszabaduljon a Kísértő uralmából.
34. Mint a vízből kihúzott hal vonaglik a part fövenyén,
a Kísértő hálójában úgy vergődik a gondolat.
(35) A nehezen megfékezhető,
csapongó, vágyűzött elme
ellenőrzése jó. A megfékezett
elme boldogságot hordoz.
35. Az elcsatangoló, makacs gondolatot fékezze meg;
mert boldogság forrása a kordában tartott gondolat.
(36) A csapongó, vágyűzött elmét
a bölcs irányítsa arra, ami mélyen rejtett,
amit oly nehéz meglátni.
A jófelé irányított elme boldogságot hordoz.
36. A megszökő, félresikló gondolatra vigyázni kell,
mert boldogság forrása lesz, ha jól vigyáz rá az okos.
(37) Egyesegyedül bolyongva, messzekutatva vándorol
szíve legmélyén meglátni a testetlen Rejtőzködőt.
Ha elméjét leigázza, nem győzhet rajta már halál.
37. A szívben rejlő, testetlen, magános, szálló gondolat
megkötése a Kísértő hálójából kiszabadít.
(38) A Törvény nem tárulhat fel,
amíg az elme ingatag;
A megismerés nem teljes,
amíg a Csend el-elszakad.
38. A gondolatain nem úr, az Igaz Tant nem ismerő,
hitében ingatag férfi a bölcsességhez nem jut el.
(39) Akinek elméjét nem gyengíti érzékiség,
akit nem zavart meg a világ,
aki nem gondol többé jutalomra vagy büntetésre,
aki ébren van, annak nincs mitől félnie.
39. Se vágyódás, se gyűlölség gondolatát nem ismerő,
jót s rosszat elvető, éber férfit nem gyötri félelem.
(40) Aki tudja, hogy ez a test oly törékeny, mint a korsó,
az ebből a gondolatból építsen magának erődöt.
A megismerés fegyverével szálljon szembe a Kísértővel,
s ne hagyja abba a harcot, amíg le nem győzte teljesen!
40. Akár a korsó, ez a test törékeny.
Mint várat, bástyázza körül az elmét,
tudása kardjával sújtsa le Márát,
és győzedelmét őrizze szilárdan.
(41) Mert jaj, hamarosan eljön az idő,
amikor a test úgy fekszik öntudatlanul
a földön, mint egy kiégett tuskó,
megvetve, haszontalanul!
41. Igen, ez a test úgy hever a föld színén hamarosan,
hitványan, értelem nélkül, akár egy elkorhadt fatönk.
(42) Nem tud akkora kárt okozni
ellenség az ellenégnek, gyűlölködő
a gyűlölködőnek, mint amekkora kárt
a rosszul irányított elme okozhat nekünk.
42. Ellenfelének ellenfél, haragosának haragos
nem okoz annyi kárt, mint a rossz útra tévedt gondolat.
