(306) Aki a hazugságban leli örömét, pokolra jut,
miként az is, aki azt teszi, amiről hajtogatja,
„nem teszem.” Miután eltávoznak ebből a világból,
mindkettőjük sorsa ugyanaz lesz a következőben.
306. Pokolra hull le, ki valótlant állít,
s éppúgy az is, ki letagadja tettét.
Mindkettõ hitvány, s azonos sors vár rá
ott túl, mikor majd eltávozik innét.
(307) Sokan anélkül veszik fel a sárga ruhát,
hogy előtte megfékezték volna önmagukat,
és bűnös természetük továbbra is megmarad.
E bűnösöket a pokolba juttatják bűneik.
307. Nyakában sárga köntössel sok erkölcstelen életű
pokolban születik majd meg, oda juttatják tettei.
(308) Jobban teszi az ilyen megátalkodott,
ha lángvörösen izzó vasgolyót nyel,
mintsem hogy visszaéljen
az emberek könyörületességével.
308. Inkább tûz lángjaként fénylõ, izzó vasgolyót nyelne le
a gonosz életû, mintsem alamizsnát méltatlanul.
(309) Azzal a bűnös, nemtörődöm emberrel,
aki más felesége után koslat, négy dolog történik:
bűne magában hordozza a büntetést, rosszul alszik,
harmadszor a szégyen, negyedszer a pokol.
309. A más nejével gonosz útra térõ,
könnyelmû férfit négyféle baj éri:
vétek tapad rá, odalesz nyugalma,
szégyen borítja, pokolra bukik le.
(310) A bűn terhe, a bűnös út,
s a király büntetése is:
a riadt, röpke gyönyörért
más feleségét el ne vedd!
310. A rettegéstõl öröme csekély lesz.
A király keményen megbünteti érte.
Ott túl rossz sorsra juttatja a vétke.
Más hitveséhez jobb nem közelítni.
(311) A rosszul kézbe vett fű
felsérti a kezet, éppígy
a helytelenül gyakorolt
aszkézis a pokolba visz.
311. Ahogy a rosszul megmarkolt sásfû megvágja a kezet,
a rosszul élt szerzetesi élet pokolra juttat el.
(312) Az a tett, amit összeszedettség nélkül végzünk,
az a fogadalom, amit nem tartunk be teljesen,
az a szüzesség, amit nem gyakorolunk
állhatatosan, nem sok gyümölcsöt hoz.
312. Minden meggondolatlan tett és megszegett fogadalom,
kétes önmegtartóztatás jó gyümölcsöt sosem terem.
(313) Ha valamit meg kell tenni,
eltökélten tegyük meg azt,
hisz a lagymatag aszkéta
csak a port hinti szerteszét.
313. A megteendõ dolgokat végezze ernyedetlenül.
Ha a remete lagymatag, több porral szórja be magát.
(314) A bűnt jobb el sem követni,
mert a bűn később lánggal ég.
De a jót mindig tenni kell:
megenyhíti a szenvedést.
314. Rossz tettet jobb nem tenni meg; a rossz tett megbánást okoz.
A jó tettet jobb megtenni; ha ezt teszi, nem bánja meg.
(315) A határon fekvő várost vigyázzák jól kívül-belül.
Éppen így védd meg önmagad,
ne vesszen kárba pillanat!
Az idejét elvesztegető a pokol kínját szenvedi.
315. A határszéli városra jól ügyelnek kívül-belül.
Így ügyeljen önmagára, alkalmat ne szalasszon el.
Az elszalasztott alkalmat majd a pokolban bánja meg.
(316) Akik szégyenkeznek, amikor nem kellene,
de nem szégyenkeznek, amikor okuk lenne rá,
azok hamis tanítást követve
a rossz úton járnak.
316. Ha szégyellik, mi nem szégyen, s nem szégyenkeznek szégyenért,
e tévhitekben tévelygõk útja gonosz sorshoz vezet.
(317) Akik félnek, amikor nem kellene félniük,
de nem félnek, amikor félniük kellene,
azok hamis tanítást követve
a rossz úton járnak.
317. Ha veszély nélkül is félnek, de nem félnek, ha itt a vész,
e tévhitekben tévelygõk útja gonosz sorshoz vezet.
(318) Akik bűnt látnak ott, ahol nincs bűn,
ahol viszont bűn van, ott nem látnak bűnt,
azok hamis tanítást követve
a rossz úton járnak.
318. Ha kerülik, amit nem kell, de amit kell, nem kerülik,
e tévhitekben tévelygõk útja gonosz sorshoz vezet.
