(21) Éberség az örök élet lakóhelye, hiánya a halálé.
Aki éber, nem hal meg.
Aki nemtörődöm módon él,
mintha már meg is halt volna.
21. Törekvés halhatatlanság, restség halál útjára visz.
Törekvő többé nem hal meg; a rest nem több, mint a halott.
(22) A bölcsek, világosan megértvén
ezt az éberséget, örömüket lelik benne,
és a nemes emberek menedékének
boldogságában élnek.
22. A bölcsek ezt felismerik, s törekednek ernyedetlenül.
Az igazak nyomán járnak, magasabbra törnek szüntelen.
(23) Ezeket a rettenthetetlen, szüntelenül
meditációba mélyedt, állhatatos bölcseket
megérinti a megszentelődés
felülmúlhatatlan békéje, elérik a Nirvánát.
23. Aki szilárd kitartással, elmélyülten elmélkedik,
az elnyeri a Nirvánát, mindennél drágább birtokot.
(24) A buzgó, hagyomány-őrző,
tiszta tettű, gondos, önuralommal
bíró, erényes, fáradhatatlan
embernek a dicsősége egyre nő.
24. Aki folyton igyekszik a cél felé,
igaz úton járva, serény, szerény,
ura gondolatának, az ily nemes
törekedőnek a hírneve egyre nő.
(25) Erőfeszítéssel, éberséggel,
önmaga leigázásával, önuralommal
a bölcs olyan szigetet épít,
amit nem sodorhat el az áradat.
25. Mérséklettel, igyekvéssel és önuralommal a bölcs
szilárd szigetet épít fel, mit az ár nem sodorhat el
(26) A tudatlan, balga emberek
nemtörődöm módon élnek,
a bölcs viszont úgy őrzi éberségét,
mint a legnagyobb kincset.
26. Elmerülnek a restségben a balgatagok, ostobák.
Okos a törekvés mellett, mint drága kincs mellett, kitart.
(27) Ne éljetek nemtörődöm módra,
ne engedjetek az érzékiségnek, a kéjvágynak!
Nagy lesz az öröme annak,
aki fáradhatatlanul meditál.
27. Ne merülj el a restségben, ne csábítson a vágy, a kéj.
Igaz öröm kárpótolja a kitartó elmélyülőt.
(28) A bölcs éberségével elűzi a szétszórtságot,
felkapaszkodik a Tudás Tornyába,
s szenvedés nélkül lepillant a balgán szenvedő világra,
mint hegycsúcsról a völgylakókra.
28. Ha restségét törekvéssel lerázza magáról a bölcs,
úgy néz a tudás tornyából a szenvedő világra le,
mint aki hegytetőn állva a földre pillant szenvtelen.
(29) Fáradhatatlanul törekszik, míg mások cselekedni restek,
kitartóan kutat, miközben mindenki más alszik;
a bölcs úgy tör előre, mint a versenyló,
amint maga mögött hagyja a poroszkáló gebét.
29. Iparkodjék a restek közt, az alvók közt éber legyen,
mindet maga mögött hagyva, mint paripa a rossz gebét.
(30) Indrát is az éberség tette az istenek urává.
Aki éber, felmagasztaltatik az emberek között,
akiből viszont hiányzik az éberség,
annak megvetés lesz osztályrésze.
30. Törekvésével lett Indra az istenek között király.
A törekvés dicséretes, ám a restség szégyenletes.
(31) Aki örömét leli az éberségben,
s veszedelmet lát annak hiányában,
a koldus, minden köteléket elégető
tűzként vándorol a világban.
31. Ha veszélyt lát a restségben és törekszik a szerzetes,
elégeti bármely erős kötelékét, akár a tűz.
