(256) Nem lehet erényes az, aki a saját célját
megvalósítva nincs tekintettel másokra.
Aki választani tud aközött, ami a javát szolgálja
és aközött, ami haszontalan, az bölcs.
256. Nem Törvény szerint él, aki hebehurgyán ítélkezik.
Okos ember mérlegeli a hasznosat s a károsat.
(257) Aki erőszakmentesen, az igazság erényével,
részrehajlás nélkül vezet másokat,
azt a Törvény védelmezőjének,
bölcsnek és igazságosnak mondják az emberek.
257. Aki egyforma törvénnyel, gondosan vezet másokat,
azt Törvény õrének mondják; a Törvényben jár, és okos.
(258) Nem a sok beszéd tesz valakit bölccsé.
Aki boldog-csendességben,
gyűlölet és félelem nélkül él,
azt hívják bölcsnek az emberek.
258. Attól senki se lesz bölccsé, hogy túlzottan sokat beszél.
Azt mondják bölcsnek, aki nem bánt másokat, nyugodt, szelíd.
(259) Nem a sok beszédtől lesz valaki
a Törvény támaszává, hanem azáltal,
hogy a Törvény szerint cselekszik,
még ha keveset hallott is róla.
Aki sohasem szegi meg a Törvényt,
az a Törvény támasza.
259. Nem az a Törvény õrzõje, aki folyton arról beszél.
Aki keveset tud róla, de követi tetteivel,
nem felejtkezik el róla, a Törvény igaz õre az.
(260) Nem attól lesz valaki a vének-közül-való,
mert a haja megőszült;
ha csak a fiatalsága ért véget,
azt mondják róla: „hiába öregedett meg.”
260. Nem az õsz fürtök adják meg a Vének1 rangját senkinek.
Hiába vénült meg – mondják –, csak az évei szálltak el.
(261) Akiben igazság, erény,
nem-ártás lakozik, aki önmagát
megfékezte, s önuralomra tett szert,
azt hívják vének-közül-valónak az emberek.
261. Akit igazság, nem-bántás, a Tan s mérséklet ékesít,
szenny nem tapad rá, mondják: a Vének sorába tartozik.
(262) Sem az ékesszólás, sem a szépség
nem tesz tiszteletreméltóvá
egy irigy, kapzsi és csalárd embert.
262. Nem lesz a testi szépségtõl s elbûvölõ szavaitól
önzõ, hazug, irígy ember tiszteletet parancsoló.
(263) Aki elpusztította ezt a hármat,
aki gyökerestől kiirtotta magából ezt a hármat,
aki megszabadult a gyűlölettől,
azt hívják tiszteletreméltó bölcsnek az emberek.
263. Aki mindezt levetkõzte, elmetszette gyökerüket,
az a bûntelen, bölcs ember tiszteletet parancsoló.
(264) A leborotvált hajtól még nem lesz valakiből szamana2,
ha nem él a fogadalmai szerint, ha hazugságot beszél.
Hogyan lehetne szamana az,
aki vágyakkal és kapzsisággal van tele?
264. Léha, hazug ember nem lesz borotvált fejtõl szerzetes.
Lehet-e szerzetes, akit eltölt a vágy és kapzsiság?
(265) Aki minden – kis és nagy – bűnt
kioltott magában, aki minden bűnt
megsemmisített, azt hívják
szamanának az emberek.
265. De aki nagy vagy kis vétket kiirt magából teljesen,
azt vétkei kiirtása igaz szerzetessé teszi.
(266) Attól nem lesz kolduló barát valaki,
mert alamizsnát kér, az igazi koldus
a Törvényt követi mindenben.
266. Nem a koldulás teszi a kolduló szerzeteseket:
a Törvény megtartásától s nem amattól lesz szerzetes.
(267) Aki kitépvén a jó és a rossz gyökerét,
valódi szüzességben él,
s miután számbavett [mindent],
[szabadon] jár-kel a világban,
azt hívják koldusnak az emberek.
267. Aki felülemelkedik jón s rosszon, megtartóztató,
mindent felmérve vándorol, az az igazi szerzetes.
(268-9) A hallgatástól nem válik bölccsé
a balga és tudatlan; azáltal lesz bölcs valakiből,
hogy – mintha mérleggel egyensúlyozná ki –
mindig a jót választja, a rosszat pedig elkerüli.
Aki mind a jó, mind a rossz világát megérti,
azt hívják bölcsnek az emberek.
268-9. A hallgatástól nem lesz bölcs, aki gondatlan, ostoba.
Aki a rosszat és a jót mérlegeli, mint mérlegen,
elkerüli a rosszat, és követi a jót, az a bölcs.
Fel tudja mérni mindkettõt, ezért érdemel bölcs nevet.3
268. 
269. 
(270) Senki nem lehet úgy nemes,
hogy élőlényeknek árt.
Nemes ember az, aki nem árt
semmilyen élőlénynek sem.
270. Senki sem igazán nemes, ha élõk életének árt.
Nem-ártás, élet-kímélés érdemli a nemes nevet.
(271–2) Nem a virtus, nem a fegyelem,
nem a mérték, nem a sok tudás,
de még csak nem is a szamádhi,
vagy a magány révén értem el
a mindenről lemondás boldogságát,
amiben a világnak élő ember nem részesülhet.
Ó szerzetes, ne örülj addig,
amíg a szenvedélyek kialvását el nem éred!
(ford.: Fórizs L.)
271-2. Pusztán erényes életmód, lemondás és sok tanulás.
a magányba vonulás és a révületbe merülés
ne töltsön el e tévhittel, szerzetesek: „Boldog vagyok,
megváltottam magam” – amíg él bennetek az indulat.
(ford.: Vekerdi J.)
271. 
272. 
